Kisebb nyilatkozatháború zajlott az elmúlt két hétben, és még mindig nem csitul a vihar amelynek lényege, hogy alföldi cégek a tokaji borvidéken szeptember elején még azelőtt felvásároltak egy jókora mennyiségű szőlőt, mielőtt az teljesen beért volna.
Voltak olyan hangok, amelyek a borvidék „kirablásáról” beszéltek. Az alföldiek visszautasítják a kifejezést, ők egyébként is csak a fagykár okozta terméskiesést pótolják a felvásárolt szőlővel.
Az egyik szaklap információi alapján volt olyan alföldi szőlőfelvásárló cég, aki a 16 magyar mustfok alatti szőlő kilójáért 97,5 forintot adott, a 16 magyar mustfok feletti szőlőért pedig 102,5 forintot. A Tokaj Kereskedőház idén a 19 mustfok alatti szőlő kilójáért 90 forintot, a 19-21 fok közötti szőlőért 100 forintot, a 23 mustfok feletti alapanyagért 130 forintot fizet a kistermelőknek, az ún. prémium minőségű szőlőért pedig 150 forintot. Ezen árak alapján jobban megérte a gazdáknak az alföldi cégekhez vinni a szőlőt: korábban jutottak pénzhez, és még többet is kaptak.
Takács Ferenc, a hódmezővásárhelyi Róna Kft. Sóshalmi Borászat ügyvezetője a Vásárhelyi Híreknek megerősítette, az alföldi borászoknak a 2012 valóban tragikus éve. Amire még rátetézett az aszály, bár mint mondta, az már csak 5 százalékkal növelte tovább a fagykárt.
Az ügyvezető elmondta, tudja, hogy vásároltak szőlőt az alföldi borászok, amit borász szakemberként nem tart „egészségesnek”. Hiszen nem lehet megváltoztatni a fajtaszerkezetet, mert ugye, Tokaj vidékén nincs olaszrizling, kövidinka. A tájjellegen sem szabad változtatni. Takács Ferenc elmondása szerint a Sóshalmi Borászat is vásárolt nem nagy mennyiségben, azonos tájjellegnek megfelelően, Csongrádról. Jóllehet az észak-magyarországi áraknál drágábban.
A szőlőfelvásárlás nem ördögtől való dolog. Számos olyan kistermelő gazdálkodik az ország borvidékein, akinek bár vannak szőlőterületeik, bort nem palackoznak belőle. A termés ilyenkor kisebb-nagyobb felvásárlóknál landol, akik a szőlőt jellemzően súlya alapján árazzák be – így nem a minőség, hanem a mennyiség az, ami az árat alakítja, és ez a szemlélet jelenik meg a gazda szőlőjében is.
A jellemző tokaj-hegyaljai fajták, a furmint és a hárslevelű 17-18 mustfokkal érnek be Egyes feltételezések szerint a tokaji alapanyag az alföldi felvásárlóknak csak a savtartalom és az illatanyag miatt kell — pezsgőbe.
Az Észak-Magyarország napilapban még szeptember 11-én megjelent egy cikk, melyben Kiss István, a Tokaj Kereskedőház vezérigazgatója látva ezt a helyzetet arról beszélt, hogy „tulajdonképpen a más borvidékekről érkező felvásárlók mintha »kirabolnák« a borvidéket — abban az értelemben, hogy olyan stádiumban vásárolják fel a szőlőt, amikor az még nem érte el a teljes érettségi állapotát”.
Az alföldiek nem hagyták annyiban, és nyílt levélben válaszoltak, melyben megemlítik, hogy a 19 mustfok alatti szőlőre a Tokaj Kereskedőház is hirdetett felvásárlási árat: „Lehet, hogy az a gond, hogy a Duna Borrégió felvásárlói magasabb árat fizetnek? De akkor miért is beszélünk kirablásról? A Duna Borrégió szőlőfelvásárlói egy kicsit árfelhajtó szerepet töltenek be más borvidékeken annak érdekében, hogy alapanyagot biztosíthassanak a maguk számára.”
