A nyolcvanas évek elevenedtek meg az Emlékpontban szerda este, amikor a közgyűjtemény bemutatta Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató, a VERITAS Történetkutató Intézet Tudományos főmunkatársa Csemege ajándékkosár. Fogyasztás és zene a Kádár-korszakban című kötetét. 

A szerző beszélt a Moncsicsi kultuszáról, a dollárboltok működéséről és a karácsonyi banán beszerzésének korabeli módszeréről is.

Egy sok évvel későbbi osztálytalálkozó alkalmával született az ötlet, hogy az évtized  jellegzetes emlékeit a szerző kötetbe gyűjtse és a történész szakmaiságával rendszerezze. Szerzőtársával, Poós Zoltánnal állították össze az olvasókönyvként is funkcionáló könyvet, amelynek egy-egy témaköre önálló olvasmányként is befogadható. A feldolgozás során a korabeli sajtóban közöltek mellett Tóth Eszter Zsófia felhasználta ismerősei, s a világhálón tett felhívására jelentkezők történeteit is.

A Moncsicsi, a Távol-Keletről származó majomfigura nagy népszerűséget ért el a korszakban mind a fiatalok, mind a felnőttek körében, Ulmann Mónika róla szóló dala a slágerlistákra került, s a szerző akkor már nagylány unokatestvérének udvarlója egy óriás Moncsicsivel igyekezett elnyerni szíve választottja kegyeit.

A korszakra jellemző üzletforma volt a dollárbolt, ahol szinte minden nyugati termék beszerezhető volt az édességtől a szeszes italokon át egészen akár a motorkerékpárokig, fizetségül azonban itt kizárólag keményvalutát fogadtak el. A háromévente járó ötvendolláros valutakereten túl, aki a hagyományos boltokban elérhetetlen dobozos sört szeretett volna venni, nyugati fizetőeszközt kellett szereznie, amire voltak bár nem legális, de járható utak.

A kor hiánygazdaságát jellemezte, hogy banán csak ritkán, leginkább karácsony környékén volt elérhető, s a keresletnél jóval kisebb mennyiségben került az üzletekbe. Mint Tóth Eszter Zsófia elmesélte, ekkortájt érdemes volt az utcán banános szatyorral sétáló embereket megfigyelni, s megtudni, honnan jönnek, mert ott talán még kapható a déligyümölcsből. S amíg a szovjet blokk országai jó kapcsolatot ápoltak Egyiptommal, finom narancs érkezett az ünnepekre a Nílus partjáról, azonban később már be kellett érni a baráti Kubából érkező és messze nem olyan ízletes citrusfélével.

Tóth Eszter Zsófiával Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze beszélgetett, s a szerző a bemutató végén dedikálta kötetének példányait.