A belvízveszélyről naponta megjelenő sajtóhírek tucatjai között elvesznek azok az aggodalmaskodó hangok, amelyek új vízügyi stratégiát szorgalmaznak hazánkban.
Amíg Afrika egyes országaiban közelharcot kell vívni egy-egy ivóvízkútért, vagy több kilométert kell naponta gyalogolni 10-20 liter tiszta vízért, addig Magyarország a belvíztől „fuldoklik”. Hazánkban és különösen az Alföldön jelenleg a belvíz az úr, az árvizek miatt pedig másfél millió ember lakhelye van állandó bizonytalanságban.
Hazánkban a víz, a csapadék sokszor súlyos gondot, károkat okoz. Ezek a szélsőséges felerősítik azokat a hangokat, amelyek azt mondják évek, évtizedek óta, hogy stratégiai jelentőségű természeti értékké válik a víz a földön, miután bolygónk vízkészletének mindössze két-három százaléka édesvíz, és több mint egymilliárd ember nem jut naponta egészséges ivóvízhez. „Egyre drasztikusabb a vízhiány, mert a víz iránti igény folyamatosan nő, miközben a készletek egyre csökkennek. Bolygónkon alig van olyan terület, amelyet ne érintene száraz, csapadékmentes időszak. Hazánkban a vízbőség idején sem ülhetünk a babérjainkon. Több mint százmilliárd eurós kárt okoztak a csapadékmentes időszakok Európában” – nyilatkozta egy vízügyi szakember. Kiemelte: ezekre a kihívásokra a szaktárcánál készülő hosszú távú agrár-, vidék- és környezeti stratégiában is megoldási javaslatokat dolgoznak ki. Szakemberek szerint mindenképpen át kell alakítani a vízgazdálkodást, mert már több víz távozik az országból, mint amennyi érkezik.
„Miközben egy átlag amerikai állampolgár háromszáznyolcvan liter vizet használ egy nap, a harmadik világban átlagosan napi hat kilométert gyalogolnak vízért a nők. Magyarország vízkészlete jelentős, így stratégiai kincsen ülünk, amelyért háborúk robbannak majd ki a jövőben” – jelentette ki néhány éve az egyik napilapnak Várallyay György a Széchenyi díjas akadémikus. Az átlagos évi 518 helyett 943 milliméter csapadék hullott az idén. Ráadásul elhanyagolt a termőföldek mentén húzódó vízelvezető csatornák jelentős része. A talaj felső rétege – akár a szivacs – megtelt nedvességgel, több vizet már nem képes befogadni. A becslések szerint a százmilliárd forintot is elérheti a belvizek miatti kieső agrártermelési érték. „A kormányzat felismerte, hogy a helyzet tarthatatlanná vált, mert a jövő évi költségvetésben már 4,9 milliárd forintot különített el a földek mentén futó vízelvezetők megtisztítására. További 4,6 milliárd forint jut közfoglalkoztatásra, ennek az összegnek egy részéből akár több ezer segélyen élő kétkezi munkás láthat neki a csatornák karbantartásához, ami által a szegényebb régiók szociális helyzete is némileg javulhat” – fogalmazott Liget Ferenc , az Országos Vízgazdálkodási Tanács elnökhelyettese. Ugyancsak elengedhetetlen a vízszállító hálózatok karbantartása, a mélyszántás elvégzése, valamint a szükségtárolók kialakítása.
