Tóth Andrea zenei munkatárs tanította be a gyerekeknek, köztük a vásárhelyi Hevesi Flórának is az énekeket, a szöveget, a zenei anyagot.
Képünkön Tóth Andrea és Hevesi Flóra
A Tisza-parti Általános Iskola tanára, musical szakkört vezet az iskolában. Több musicalt mutattak már be évről évre, nagy sikert aratva (Légy jó mindhalálig, Valahol Európában, A dzsungel könyve). Az új tanévben Dickens klasszikusa, az Olivér következik.
Vásárhelyi Hírek: Mi a feladata egy zenei munkatársnak egy ilyen szuperprodukcióban? Nem Ön az egyedüli zenei munkatárs, hisz összetett feladatról van szó a Dés-musical színpadra vitelében.
Tóth Andrea: A feladatok megoszlottak négyünk között. Az én dolgom az volt, hogy a gyerekeknek betanítsam az énekeket, a szöveget, a zenei anyagot. A szólistákat zeneileg képezni, korrepetálni, és e mellet a dalok jelentéstartalmát megértetni, érzékennyé tenni őket arra, hogy mi van a dalok mögött. Ez a zene egy abszolút jól felépített zenei anyag, Dés László itt volt a próbákon, figyelemmel kísérte és segítette a munkánkat.
VH: Hogyan sikerült a lelküket megérinteni, mennyire érezték át az 1945 korabeli Magyarországot, hisz az ő életükben ez nem mindennapi. 
T.A.: Nagyon érdekes volt, mert az gondoltam, hogy sokkal nehezebb dolgom lesz. Nagyon gyorsan összehangolódtunk. Folyamatosan meséltem nekik a darabról és a történetről. Tulajdonképpen öt nap alatt betanítottam az összes dalt. A színpadon 58 gyerek énekel, táncol, játszik - csak nem volt mindenkin mikrofon. Közülük 16-an pedig a zenekari árokban énekelnek, köztük Hevesi Flóra, a hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 8. osztályos tanulója.
VH.: A válogatásban részt vett?
T.A.: Az első fordulóban még nem, csak elvittem saját tanítványaimat, majd a második fordulóban kapcsolódtam be a munkába.
VH.: Hogyan érezte magát ebben a július negyedike óta tartó nap mint nap végzett munkában?
T.A.: Remekül, felejthetetlen munka! Augusztus másodika óta folytak a próbák a Dóm színpadán, délután korrepetálások, estig, sokszor éjfélig próbák, mindenki, gyerek-felnőtt végigdolgozta.
VH.: Ritka az olyan előadás, ahol minden élőben történik – igen nagy a kockázat. Ezen az előadáson használtak-e playback technikát?
T.A.: Nem, egyáltalán nincs benne semmi! Élőben-élesben megy minden.
Hatalmas teljesítmény zenekartól, kórustól, szólistáktól egyaránt az összhang. Itt nem elég tisztán énekelni – ami önmagában is komoly koncentrálást igényel - hanem mozogni, táncolni, játszani kell 4000 néző előtt. Felejthetetlen élmény!
VH.: Premier utáni első gondolatod? Hogy aludt?
T.A.: Nagyon jól!
VH.: Az első gondolat?
T.A.: Két gondolat is volt! Az első: jujj, megvan! Sikerült! A második: sajnos ezzel vége. Van ugyan még négy előadásunk, de én nagyon sajnálom, hogy vége. Mindig ez a fájó pont. Az ember megcsinál egy előadást, aztán el kell pakolni.
