Július 4-én délelőtt, a több mint 200 meghívott vendéggel és a téma iránt érdeklődő résztvevővel megnyílt a 44. Országos Honismereti Akadémia. Ez évben az Akadémiának a Történelmi sorsfordulóink, Gellért püspöktől Bálint Sándorig témakört választották.
Fotók: VH
A cím az előadások sokszínűségére ad lehetőséget, így például a középkori magyar állam területi megszervezésétől, a barokk népi vallásosságáig, sokféle érdekes előadás hallható az öt nap alatt. Mint az Akadémia címe is utal rá, a szerdai előadások nagy részében Bálint Sándorra emlékeztek.
"... ha újra kéne kezdenem az életet, akkor, mint ahogy pedagógusnak mentem, pedagógus szeretnék lenni a szónak legegyetemesebb értelmében. Ilyen magiszterféle, aki szeretné az embereknek a szemét kinyitni, hogy örüljetek, vigadjatok, nehéz a sorsotok, szegények vagytok esetleg, problémáitok vannak, de itt van az ég, itt van a világ, itt van a Tisza, itt van a muzsika, és annyi más, ami helyreigazít benneteket..." - vallotta Bálint Sándor, akire ma délelőtt Csapody Miklós irodalomtörténész a szegedi nagytáj tudósaként emlékezett.
Miklós Péter, az Emlékpont igazgatója Bálint Sándor honismereti tevékenységéről beszélt, Barna Gábor pedig a barokk népi vallásosság kutatójaként méltatta az 1980-ban autóbalesetben elhunyt „ legszögedibb szögedit”, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakját, akinek tevékenységének, írásainak hitelességet feddhetetlen élete adta.
Erre utalt Szabó Ferenc, amikor előadásában arról is beszélt, Bálint Sándor milyen tanárként, példaképként él tovább tanítványai emlékezetében.
A július 6-án tartott Honismereti akadémiai előadások sorát egy kedden elmaradt előadás is színesítette: Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet főigazgatója Az összeomlás és következményei címmel, különösen gróf Károlyi Mihály magyar történelemben betöltött szerepéről tartott - a végén vastapssal elismert - előadást.
