Megírtuk, tavaly száztíz népbírósági per digitalizált iratanyaga került a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum elektronikus gyűjteményébe; a huszadik századi történelem iránt érdeklődők számára a közgyűjtemény kutatószobájában nyílik lehetőség megismerni a kétezer oldalnyi, 1945 és 1950 között keletkezett elektronikus dokumentum-köteget.
Az Emlékpont Múzeum munkatársai feldolgozták az összes vásárhelyi vonatkozású népbírósági pert. Az első perek 1945 tavaszán kezdődtek el a szegedi népbíróságon, amely az utolsó vidéki népbíróság volt, amit létrehoztak, és amely a legtovább - 1950 áprilisáig - működött. A kutatás során 126 dossziét dolgoztak fel, de ennél jóval több peranyag lehetett, hiszen a sajtóból és az igazolóbizottsági anyagokból lehet tudni, hogy mások is bíróság előtt álltak. A munka érdekessége, hogy az országban egyedülálló a kutatás, hiszen más népbíróságok működését még nem tárták fel ilyen teljességben.
Ezért is számíthat nagy érdeklődésre a ’Némi demokrácia, némi igazságszolgáltatás’ címmel november 14-én, hétfőn 16 órától az Emlékpontban megrendezésre kerülő történettudományi tanácskozás. A hódmezővásárhelyi közgyűjtemény történészei számos helyi esettanulmányon keresztül mutatják be, hogy milyen koholt vádakkal használták fel a népbíróságot a kommunista párt helyi képviselői vélt vagy valós politikai ellenfeleiknek a közéletből való „kiiktatására”.
Az Emlékpont konferenciáján Zinner Tibor jogtörténész, a téma legismertebb hazai szakértője értékeli a magyarországi népbíráskodás első korszakát, míg Farkas Csaba, a Csongrád Megyei Levéltár főlevéltárosa a Szegedi Népbíróságot veszi górcső alá, ahol számos vásárhelyi ügyet is tárgyaltak. Vincze Gábor, az Emlékpont történész munkacsoportjának vezetője a helyi orvosok ellen indított eljárásokat ismerteti, Szabóné Sass Szilvia (szintén a vásárhelyi közgyűjtemény szakalkalmazottja) pedig egy összehasonlítást végez két témájában merőben eltérő ügyben. Az igazságszolgáltatás ezen intézményeinek koncepciózus mivoltát támasztják alá a helyi gazdák ellen indított perek is, melyeket Mészáros Tamás, az Emlékpont történésze tár az érdeklők elé.
