A nem elegendő oktatás és helyenként az erdőhasználók nem kellő körültekintése miatt évről évre számos erdőtűz pusztít a három ország területén, amelyeknek a leggyakoribb kiindulópontjai az illegálisan elhelyezett hulladékhalmok.

Képünkön: Macedóniai, albániai és koszovói egyetemi oktatók továbbképzése folyik a Délkelet-Európai Egyetemen, Tetovóban (Macedónia).

A Dél-Balkánon a helyi erőforrásokra alapozott fenntartható mezőgazdaság és turizmus megvalósítását tűzte ki célul, a „Using local resources for microregional  development – sustainable agribusiness and  tourism in the southern Balkans” című, 159143-HU-JPCR számú nemzetközi TEMPUS projekt keretén belül a Szegedi Tudományegyetem hódmezővásárhelyi székhelyű Mezőgazdasági Kara.

21 európai partner közreműködésével 2013-ig Macedónia, Albánia és Koszovó hat egyetemén, helyi erőforrásaira alapozva, a bolognai követelményeknek megfelelő felsőoktatási szakokat alapítanak a fenntartható mezőgazdaság és fenntartható turizmus területén. További cél az is, hogy Európai Uniós partner egyetemekkel közös képzéseket hozzanak létre. A projekt felvállalta a felnőttképzés és kiterjedt mezőgazdasági szaktanácsadás megvalósítását, valamint széles rétegek számára a fenntartható gazdálkodás és a környezettudatosság népszerűsítését.

A vállalkozói készségek fejlesztése segítheti az uniós pénzügyi források megszerzését, az ökoturizmus és a falusi turizmus előmozdítását és a helyi erőforrások ésszerű hasznosítását. Az egymással szomszédos három országnak, amelyek belátható időn belül egyaránt az Európai Unió tagjai kívánnak lenni, számos kihívással kell szembenéznie. Ezek a gazdaság viszonylagos fejletlensége, a külföldi piacokon való alacsony versenyképesség, jelentős környezetvédelmi problémák, magas munkanélküliség. A helyi lakosságnak relatíve magas hányada foglalkozik mezőgazdasággal, de mivel állami támogatásokra kevésbé számíthatnak, az alkalmazott technológia pedig rendszerint nem túlságosan fejlett, így alapvetően az időjárástól függ a gazdálkodás sikeressége.

Macedóniában, Albániában és Koszovóban igen nagy problémát okoznak a környezetvédelmi és tájhasználati kérdések. A termőföld túlhasznált, túllegeltetett vagy éppen műveletlen. A szabályozatlan legeltetés és fakivágások jelentős mértékű talajpusztulást idéznek elő. Ehhez a kedvezőtlen helyzethez hozzájárul, hogy az erdőterületek tulajdonjoga nem teljesen tisztázott. A nem elegendő oktatás és helyenként az erdőhasználók nem kellő körültekintése miatt számos erdőtűz pusztít ezeken a területeken évről évre, amelyeknek a leggyakoribb kiindulópontjai az illegálisan elhelyezett hulladékhalmok. A száraz időszakokban, mindhárom országban mindennapossá válnak az erdőtüzek, s így hatalmas erdőterületeket veszítenek el évről évre.

A szervezett hulladékgyűjtés nem megfelelő, helyenként teljesen hiányzik. Kiváló adottságú mezőgazdasági területeken, folyómedrekben számos helyen láttunk felhalmozva jelentős mennyiségű, különböző háztartási hulladékot, köztük veszélyes hulladékokat is. Mindezek a még gyerekcipőben járó turisztikai ágazat fejlődését gátolják.  A problémák megoldásában nehézséget okoz, hogy vidéken a helyi hatóságok és a civil szervezetek munkája nincs kellően összehangolva, a hulladékok újrahasznosítása az esetek többségében nem létezik.