A korábbi évekhez képest több állami ösztöndíjas hallgatót vesznek fel idén a felsőoktatásba az új felvételi eljárás logikájának köszönhetően - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Maruzsa Zoltán megjegyezte, hogy akár százezer ösztöndíjas hallgatónak is volna hely a felsőoktatási intézmények által meghirdetett ösztöndíjas kapacitások alapján.
Azt mondta, a jelentkezések szerint a magyar felsőoktatásba az idén is "igen tömeges" ösztöndíjas hallgatói létszámra lehet számítani, "és ez kifejezett öröm a kormány számára", mert a felsőoktatást nagyon fontos célterületként kezeli.
Maruzsa Zoltán elmondta: a felvételi eljárás kapacitásszám alapú lett a keretszámok eltörlése után, de ez nem okozott fennakadást a rendszerben. Január 31-ig minden intézmény közzétette kapacitásszámát, és "minden botrány nélkül lezajlott a jelentkezés", amelynek adatait már feldolgozták.
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke elmondta: valamivel több mint 95 ezren jelentkeztek idén a felsőoktatásba. Ebből első helyen 64 ezren alapképzésre, mintegy 8500-an osztatlan képzésre, 3500-an felsőoktatási szakképzésre, csaknem 19 ezren pedig mesterképzésre adták be papírjaikat. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezések belső arányaiban semmilyen lényeges változás nincs az elmúlt egy-két évhez képest, alapképzésre az összes jelölt 80, mesterképzésre pedig 20 százaléka jelentkezett - magyarázta.
Elmondása szerint a mostani jelentkezők között nincs lényeges változás az állami támogatott és az önköltséges helyekre való jelentkezésben sem, tavaly 79 százalék szeretett volna állami ösztöndíjjal tanulni, ez az arány most 85-86 százalékra tehető.
Beszámolt arról is, hogy a jelentkezők az idén átlagosan 3,6 helyet jelöltek meg továbbtanulási céllal, ezért megítélése szerint jó volt az a döntés, hogy legfeljebb öt helyre lehessen beadni a jelentkezéseket, ugyanis az átlagérték évek óta három és négy között mozog. Az összes jelentkezés ezáltal egy kicsit több mint 340 ezer - tette hozzá.
Princzinger Péter felhívta a figyelmet arra: abszolút értékben nőtt a jelentkezők száma az alapképzésben a pedagógusképzés, a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, illetve a gazdaságtudományi területeken. A pedagógusképzésben az osztatlan képzés újbóli bevezetése "nyomta meg" a számokat, ugyanilyen hatása lett a gazdaságtudományi területeken az állami ösztöndíjas helyek meghirdetésének, a többi szakon pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hatása látható.
Az OH elnöke rámutatott: a felsőoktatási szakképzésre első helyen jelentkezők száma a felére csökkent a tavalyihoz képest, ami azzal magyarázható, hogy "átrendeződött az érettségi utáni kétéves képzések kérdésköre", mert most már lesznek olyan képzések, amelyek nem a felsőoktatásban zajlanak ezentúl, hanem a köznevelésben.
Arányaiban valamivel kevesebben jelentkeztek a tavalyihoz képest az orvos- és egészségtudományi képzésre, ez amiatt lehet, hogy az elmúlt két évben "telítődött" a jelentkezők száma - vélekedett.
Szólt arról, hogy pillanatnyilag nem tudják megmondani, melyik a legnépszerűbb intézmény és szak, de azt lehet tudni, hogy a nagy egyetemi központok vonzzák leginkább a jelentkezőket, ebből a szempontból élen áll az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem.
