Szombaton 11 órától a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Lázár János polgármester és Dr. Kozma Huba, az ’56-os Történelmi Alapítvány elnöke hajt fejet a vörös diktatúra áldozatai előtt a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben.
Az Országgyűlés 58/2000. (VI. 16.) számú határozata alapján rendelte el a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjának megtartását. A hét folyamán rendhagyó tanórákkal és tematikus tárlatvezetésekkel várja az Emlékpont az iskolai osztályokat, bemutatva azt az elnyomó rendszert, amely tízmilliók haláláért felelős a világon. Maga az emléknap Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkárának Szovjetunióba hurcolásához kötődik. Hatvanöt évvel ezelőtt, 1947. február 25-én fogták le a polgári politikust, ami azt bizonyította, hogy a kommunista párt erőszakos hatalomátvételt készít elő Magyarországon (is). Kovács Béla megjárta a kényszermunkatáborok kegyetlen világát. Csak évekkel később, 1955-ben térhetett vissza Magyarországra. Az igazságtalan meghurcoltatás és a fogság megpróbáltatásai következtében 1959-ben 51 évesen hunyt el.
Blotnojok és csortok: a Gulágra kerültek két csoportja. Ez utóbbi, politikai elítéltek – „szegény kis ördögök” – életnek alig nevezhető, szenvedésekkel teli világát élte nyolc és fél éven át az északi-sarkkörön túli Vorkuta lágereiben a hódmezővásárhelyi Szekeres Imre Gyula. Az embertelen körülményekről, az őrök kegyetlenkedéseiről és a „tolvajok” (köztörvényes rabok) terrorjáról rendhagyó tanórán mesél helyi középiskolásoknak az egykori Gulág-rab február 24-én, pénteken délelőtt 11 órától az Emlékpontban. Másnap, szombaton 11 órától a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Lázár János polgármester és Dr. Kozma Huba, az ’56-os Történelmi Alapítvány elnöke hajt fejet a vörös diktatúra áldozatai előtt a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben.
A 87. évében járó Gyula bácsi kálváriája 1944 őszén kezdődött, amikor a helyi kötöttárugyár levente korú hadimunkásként Hódmezővásárhelyről nyugatra vezényelték a közelgő Vörös Hadsereg elöl. Sebesülésekkel és társainak elvesztésével hazatérhetett ugyan szülővárosába, de 1945 nyarán a szovjetek elhurcolták. Igaz fegyvert sohasem fogott a kezében, mégis 15 év kényszermunkára ítélték, mint a „Szovjetunióra veszélyes elemet”. A hírhedt, északi-sarkkörön túl fekvő gulág-táborba, Vorkutára került. Dolgozott az örök fagy birodalmában hótakarítóként, bányászként és mészégetőben. A halál torkából megmenekülvén, végletekig legyengülve került a láger konyhára, ami az életet jelentette számára. Szekeres Imre Gyula 8 és fél, embertelen megpróbáltatásokkal teli év után, Sztálin halálát követően térhetett haza. Megrázó történetét a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjához kapcsolódó tanórán mondja el az Emlékpontban.
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján, február 25-én, szombaton délelőtt 11 órától Lázár János, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselője, valamint Dr. Kozma Huba, az ’56-os Alapítvány elnöke emlékezik a vörös diktatúra meghurcoltjaira. Az eseményen verset szaval Zsigmond Anna, a Németh László Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda diákja. A Városi Vegyeskar Búza András vezényletével közreműködik, zongorán kísér Borsos Annamária Pírma-díjas művésztanár.
Az emléknapon az Emlékpont ingyenesen látogatható, ahol Szétlőtt városok: Poznan-Budapest 1956 címmel a lengyelek és magyarok kommunizmus alatti közös sorsát bemutató időszaki kiállítás is várja az érdeklődőket.
