Október elsején agrár- és iskolatörténeti kiállítás, emlékfaültetés, a Városháza Dísztermében ünnepi tanácsülés emlékeztet arra, hogy 50 éves a hódmezővásárhelyi felsőfokú agrároktatás. A mintegy 500 hallgatót oktató kar jövőképének része az idegen nyelvű képzés elindítása.
Fotó: VH
– Helyi gazdák gyermekeik taníttatására 1896-ban alsófokú iskolaként alapították Hódmezővásárhelyen a Magyar Királyi Földműves Iskolát. Ebből nőtt ki a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara – kezdte a múltidézést Bodnár Károly. Az SZTE MGK dékánja elmondta, intézményük idén ünnepli, hogy fél évszázada felsőfokú iskola. Szervezetileg tartoztak már Szegedhez az egykori élelmiszer-ipari főiskola részeként, majd a budapesti állatorvos-tudományi, később a debreceni agrártudományi egyetem karaként szerepeltek. Végül „visszatértek" Szegedre, és az SZTE részeként 2005 óta az universitas mezőgazdasági karaként dolgoznak. A fenntartó változott ugyan, de az intézmény megőrizte az agrárképzés vásárhelyi jellegzetességét: a gyakorlatorientáltságot.
– Az agrárium iránti érdeklődés megnőtt a rendszerváltozás utáni időszakban a kárpótlás hatására, majd az ezredforduló utáni években az uniós csatlakozást követően, így nőtt a karunkra jelentkezők száma is. Mára visszalendült az inga – magyarázta Bodnár Károly, aki egykor hallgatója volt annak az intézménynek, amelynek most irányítója. Egy-egy évfolyam 60-70 hallgatót jelentett a 80-as években – idén 125 első évfolyamos vett részt az SZTE MGK jubileumi tanévét megnyitó ünnepségén. A gazdasági helyzet lenyomatának tekinthető, hogy míg a korábbi években az ország olyan távoli pontjairól is érkeztek Vásárhelyre diákok, mint Somogy és Fejér megye, vagy Szabolcs, addig a mai hallgatók kétharmada a dél-alföldi régió három megyéjében él. Sőt: többségük naponta ingázik akár 25–50 kilométert is, mert segítő munkájára szükség van az otthoni gazdaságban. Az pedig a képzés színvonalának fokmérője is, hogy a karra jelentkezők 60 százaléka saját költségén szerez itt a boldogulásához nélkülözhetetlen ismereteket.
- Közismert hagyományunk, hogy a mindennapi gyakorlathoz közeli, a munkaerőpiacon versenyképes tudást igyekszünk biztosítani – hangsúlyozta a dékán. Örömmel nyugtázta, hogy az átszervezett, termelő vállalkozást modellező tangazdaságuk 2008 januárja óta nyereséges. Hasonlóképpen büszke Takács Ferenc Képző Központjukra, illetve a mezőgazdasági vállalkozásokkal, valamint a hazai és külföldi testvérintézményekkel kialakított széles kapcsolathálóra.
– Folyamatosan megújítjuk az oktatást – húzta alá Bodnár Károly. Példáként említette, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelés iránt érdeklődő ugyanúgy megkapja itt az alapokat, mint a családi gazdálkodásra kíváncsi „őstermelő". A mezőgazdasági mérnök alapszak mellett népszerű a vadgazdálkodási mérnök alapszakjuk, nőtt a gyógy- és fűszernövény-termesztő, a ménesgazda, az ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzésekre jelentkezettek száma is. Az 500 fiatal képzése mellett a felnőttoktatást, a mezőgazdasági szakemberek továbbképzését a mintegy 30 személyből álló oktatói kar küldetésének érzi. Ha kell, akkor a termelők adóztatásáról, vagy éppen a palántázás titkairól beszélnek, aranykalászos tanfolyamokat szerveznek – évente mintegy 300 felnőttnek. A legelhivatottabb hallgatóik számára pedig megnyitják a mesterképzés felé vezető utat: minden harmadik vásárhelyi diák él e lehetőséggel.
Dr. Bodnár Károly 1962-ben született Békéscsabán. A helyi Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, 1987-ben szerezte meg állat-egészségügyi üzemmérnöki diplomáját a Debreceni Agrártudományi Egyetem vásárhelyi főiskolai karán. 1993-ban már a Debreceni Agrártudományi Egyetemen általános agrármérnöki oklevelét vehette át. 2001-ben a Kaposvári Egyetemen szerzett doktori fokozatot a mezőgazdasági tudományok területén. A vásárhelyi kar eddigi első és egyetlen munkahelye. 1987-ben üzemmérnökként kezdett, s végigjárta a ranglétrát a főiskola tanári fokozatig. Dolgozott tanszék- és intézményvezetőként, valamint tudományos főigazgató-helyettesként. 2006. december 21-étől előbb megbízott, majd kinevezett dékán.
Kapcsolódó cikkünk:
Tanévnyitó az 50 éves Mezőgazdasági Karon
