„Sikeres évet tudhat maga mögött az Emlékpont” - Blazovich Péter igazgató összegzése szerint.  A 2012-es évtől is hasonló eredmények várnak, valamint újdonságnak számító programokat is szerveznek.

Fotó: VH

Vásárhelyi Hírek: Milyen volt a 2011-es év az Emlékpont szempontjából?

Blazovich Péter: Több szempontból lehet értékelni az intézményt. Alapvetően három pilléren nyugszik a mi munkánk. Az első a közkapcsolati tevékenység. Ide tartoznak a Közéleti Pont és a Gondolkodó Polgár nevet viselő programjaink. Mindkettőből szép számmal rendeztünk, havi rendszerességgel az elmúlt évben.

A Közéleti Pont a hódmezővásárhelyi és az innen elszármazott neves emberekre épült, míg a Gondolkodó Polgárban országosan ismert és elismert embereket láttunk vendégül, mint például Jókai Annát, Sebestyén Mártát vagy Eperjes Károlyt. Ezek rendszerint teltházas rendezvények voltak, olyannyira, hogy a földszinten még kivetítőt is felállítottunk.

A Közéleti Pont esetében nem volt elvárás a teltház. Úgy gondolom 30-40 fő már egész jó létszám, hiszen itt helyi érdekeltségű emberekről beszélünk. Ezeken a rendezvényeken összesen 2600-an vettek részt.

A második pillér a kiállítások, a közgyűjtemények bemutatása. Tavaly összesen nyolc időszaki kiállításunk volt. Ez talán betudható annak is, hogy zárva volt az Alföldi Galéria és a Tornyai János Múzeum, így olyan kiállításokat is befogadtunk, ami az Emlékpont profiljába nem igazán illett. De a nyolc akkor is szép szám, általában egy normál múzeum esetében hátrom, maximum négy hasonlót szerveznek egy évben.

Lucien Hervé, Vásárhelyről elszármazott fotóművész alkotásaival kezdtük az évet, majd a Recski Nemzeti Emlékpark anyagának bemutatása következett. A fotóművészeti és a képzőművészeti szimpózium is hozzánk került. Ezután kereste fel az Emlékpontot a Johannita Lovagrend, hogy adjunk lehetőséget a szíriai Margat Várában folyó régészeti feltárások eredményeinek bemutatására. A nyáron az időszaki kiállító térben a Szolidaritás – Lengyel út a szabadsághoz kiállítása kapott helyet. Augusztus végén pedig megnyílt az 1956 művészei című, Csizmadia Zoltán és Tóth Sándor kiállítás.

Még a 2011-es év elején kaptunk egy felkérés, a Gregus Emlékév kapcsán, hogy idősebb Gregus Máté életéről, munkásságáról készítsünk anyagot. Ezt szeptemberben Székkutason, az általános iskolában bemutattuk, majd áthoztuk a galériánkba. Január végégig látható ez a kiállítás, ami lényegesen bővebb anyaggal várja az érdeklődőket itt, mivel az iskola adottságai nem tették lehetővé, hogy Székkutason mindent bemutassunk.  

Minden egyes rendezvényhez kísérőprogramokat is szerveztünk. Konferenciákat, rendhagyó történelem órákat, kerekasztal beszélgetéseket, de például a Művészek forradalma, avagy a forradalom művészei címet viselő képzőművészeti bemutatót, múzeumpedagógiai foglalkozások keretén belül általános iskolások is megismerhették.

Harmadik pillérünk pedig a kutatási terület. Ez a projekt a népbíróságok és az igazolóbizottságok 1945 utáni tevékenységének a bemutatását célozta. Ezekről a közigazgatási szervekről gyakorlatilag nagyon kevés fellelhető anyag van. Lényegük, hogy a második világháború során a háborús bűnösöket próbálták felkutatni. Nekik, mint vádlottaknak a megítélésük a mai napig eléggé pejoratív. Mi ezt a képet próbáltuk árnyalni és keresztmetszetében bemutatni.

Egyszóval eseménydús év van a hátunk mögött, két konferenciát is tartottunk az IMF és a kutatási területünk, azaz a népbíróságok és igazolóbizottságok témakörében. Ezekből egy-egy kötetet is szeretnénk kiadni, a munkálatok ezzel kapcsolatosan folyamatosan zajlanak. Nem titkolt szándékunk viszont, hogy évente egy, maximum két kötettel szeretnénk jelentkezni Emlékpont füzetek néven.

VH: Valóban sok programot tudhat maga mögött az Emlékpont, de mégis mennyien voltak kíváncsiak ezekre?

B.P.: 2010-ben körülbelül 11 ezren voltak az Emlékpontban, a közgyűjteményben. Ez a szám egy év alatt, azaz 2011-ben 13 ezer főre növekedett. Ez, véleményem szerint igen jó eredménynek számít, hiszen eddig a 2006-os évben volt a látogatottság a legmagasabb, de ezt most sikerült megdönteni. Sőt, azt érzem, hogy ezt a számot az idei évben még növelni is tudjuk. Hangsúlyozom, ez a szám a közgyűjteményt látogatók száma. Az összlátogató számunk ennél sokkal magasabb, főként ha a közéleti programokat és a rendhagyó történelemórákat is beleszámoljuk. Nagyjából ez a szám harmincezernél jár.

Siker volt a tavalyi évben az Emlékpont bekapcsolása a közoktatásba. Ezt idén is szeretnénk folytatni. A  rendhagyó történelemóráinkon vizuális és tapasztalatokon alapuló információkat szerezhettek a középiskolás diákok.

Összesítve harminc, negyvenezer ember használja éves szinten az intézményt, ami úgy gondolom egy óriási szám. Ha azt nézzük, hogy a másfél milliós fővárosban a Szépművészeti Múzeum éves látogatottsága háromszáz és négyszázezer között mozog, akkor egy ötvenezres lakosú településen a harmincezres látogatottság nagyon jó eredmény.

VH:. Milyen programok lesznek 2012-ben?

B.P.: Folytatjuk tovább a formális oktatásban elkezdett munkánkat, heti rendszerességgel várjuk történelem órákra a végzős diákokat. Persze nem feledkezünk meg a közéleti rendezvényekről sem, ezekkel is az elmúlt évhez hasonlóan havonta jelentkezünk. Két konferenciát és kerekasztal beszélgetést is tervezgetünk már, sőt filmklubba is várjuk az érdeklődőket. Lesznek időszaki kiállításaink is, várhatóan kettő – amelyek nem csak helyi, hanem országos érdeklődést is kiválthatnak, de ezek még szervezés alatt állnak és a témát sem szeretném előre elárulni, legyen meglepetés.

Az utcára is kimegy az Emlékpont egy kis nyári tárlattal. Megpróbáljuk bemutatni az egykori KISZ táborok hangulatát, természetesen ehhez is több kísérőprogramot szeretnénk kapcsolni. Összefoglalva tehát megvannak a tervek, zajlanak az előkészületek és az idei év sem lesz csendesebb a tavalyinál.