Búz Csaba hadnagy, a Bocskai Dandár kommunikációs tisztjének beszámolójából részletes képet kaphatunk, milyen határrendészeti feladatokat kapnak, milyen körülmények között látják el a határ védelmét, a dandár - ezen belül a Hódmezővásárhelyi Helyőrség - katonái.
A Magyar Honvédség a migrációs válsághelyzet kezelésében a kezdetektől fogva aktívan és nagy erőkkel van jelen. A katonák először az Ideiglenes Biztonsági Határzár kiépítésében vettek részt, jelenleg pedig a határvédelmi, határrendészeti feladatokban támogatják a rendőrség tevékenységét. Az MH Alföldi Ideiglenes Alkalmi Kötelék (MH AIAK) a magyar- szerb- román hármas határtól a Dunáig terjedő, körülbelül 175 kilométeres határszakasz védelmében működik közre.
Október végén az MH AIAK parancsnokaként dr. Lippai Péter ezredes elmondta, hogy azonnal igazodni és alkalmazkodni kell a körülményekhez és a kapott feladatokhoz, legyen szó akár az évszaknak megfelelő sajátosságokról, akár a határszakaszon kialakuló helyzetekről.
A katonák 12/24 órás szolgálati rendben, különböző felderítési és járőrözési feladatokat hajtanak végre. A feladatba bevont erők a déli határszakasz mentén, Bajától Hódmezővásárhelyig tizenkét település huszonhárom objektumában vannak elszállásolva, annak érdekében, hogy a szállások és a szolgálati helyek közötti utazás minél kevesebbet vegyen el a katonák pihenőidejéből.
A 12 órás tényleges szolgálatellátás mellett a katonák állandó és kötelező feladata, hogy felszerelésüket, egyéni fegyverüket is karbantartsák, ezért kijelenthető, hogy egy határon szolgáló katona napi feladatellátása fizikailag és pszichikailag is nagy megterhelést jelent. Azt, hogy az extrém helyzetek, a szélsőséges időjárási körülmények, a pihenésre szánható idő csökkenése milyen hatással van az emberi szervezetre, csak az tudja igazán megérteni, aki már átélt hasonlót. Azok a körülmények, amelyek között a katonák a határ menti szolgálatot ellátják gyakran spártainak nevezhetőek, azonban legyen akár nyári hőség vagy téli hideg, fagy, hó, szakadó eső vagy térdig érő sár, a szolgálatot el kell látni. A katonák többsége az ország távolabbi pontjairól, különböző katonai szervezetektől érkeztek és vesznek részt a feladatban. A családtól való távollét mindenki számára nehéz és megterhelő, és az otthonmaradóktól ugyanolyan kemény helytállást követel, mint a katonáktól.
„A katonai vezetés nagyra értékeli mind a katonák, mind családjaik nem mindennapi helytállását”- mondta Lippai Péter ezredes.
Nem titok, és nem szégyen kimondani, de a katona is ember, és természetes, hogy a tartós távollét, a megfeszített munka hatással van a mindennapokra, az emberi kapcsolatokra, érzésekre, hangulatokra és ez által a közösségre is. A nehézségek megoldásában szakemberek is segítenek, de a kis közösségek összetartó ereje, a bajtársiasság is képes a helyzetek kezelésére és az „öngyógyításra”.
A családdal tartott folyamatos kapcsolat az egyik legfontosabb alappillére a katonák kiegyensúlyozott pszichikai állapotának. Ennek érdekében az elhelyezési körletekben nagy hangsúlyt fektetnek az internetes kapcsolat biztosítására.
Búz Csaba beszámolójában arról is írt, hogy a családi kötelék mellett a határon szolgálatot teljesítők közösségi és egyéni életében egyaránt kiemelten fontos szerepet játszik a társadalmi elfogadottság és megbecsültség. Ebben a helyzetben, amikor hosszú időn keresztül, itthoni körülmények között, de mégis távol az otthontól, nem klasszikus katonai feladatot hajtanak végre, a környezet támogatása és elismerése - egy olyan egyszerű gesztus, mint egy mosoly, egy elismerő szó, egy kézfogás vagy egy integetés is - komoly motivációt jelent a katonák számára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosságtól és különböző szervezetektől kapott adományok, a gyerekek által rajzolt képek, ismeretlen emberektől kapott üdvözlő gondolatok mind segítenek a katonáknak abban, hogy kitartsanak és szolgálatukat maximális odafigyeléssel tudják ellátni.
A migrációs helyzet kezelésében való közreműködés kiemelt feladata a Honvédség állományának, és ez a jövőben sem változik. A katonák e kiemelt feladat mellett ellátják a napi élet feladatait, részt vesznek a hazai és nemzetközi gyakorlatokon valamint a katonai missziók külszolgálati feladataiban. Az alaprendeltetésből adódó feladatok ellátása mellett, a migrációs helyzet kezelésében való részvétel egy olyan megmérettetés, ami komoly megterhelést és kihívást jelent. Az elmúlt másfél évben, a feladatokban több ezer katona vett részt. Munkájukkal és hozzáállásukkal bebizonyították, hogy legyenek bármilyen nehezek is a körülmények, a magyar katona elkötelezett, kitartó, és ha kell, képes a saját egyéni érdekeit háttérbe szorítani. A határon szolgálatot teljesítők mindennapjait az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elv, a kollektivitás és a bajtársiasság határozza meg.
