Konferenciával és kiállítással emlékeznek Szeremlei Sámuel református lelkészre és történészre halálának centenáriuma alkalmából november 22-én Hódmezővásárhelyen a Malom utcai Református Egyházi Gyűjteményben.

A tudományos ülésen Szeremlei Sámuel életútja mellett elsősorban egyháztörténeti szempontból mutatják be a szakemberek a lelkész munkásságát. A tanácskozáson szó esik a többi között az alföldi negyvenyolcasság és kálvinizmus szellemi kapcsolatáról, valamint Szeremlei Sámuel írásainak egyházpolitikai vetületéről is.

Szeremlei Sámuel 1837-ben született a Borsod vármegyei Gelejen. A gimnáziumot Miskolcon, a teológiát Debrecenben végezte. Lelkészi hivatását Hajdúböszörményben kezdte, majd 1861-től Makón, 1864-től Hódmezővásárhelyen káplánként szolgált. Hamarosan külföldi tanulmányútra indult, visszatérve pedig Bihardiószegre került lelkészként. 1871-ben tér vissza Hódmezővásárhelyre, ahol aztán 87 évesen bekövetkeztetett haláláig élt.

A református egyházban több választott tisztséget betöltött, és irodalmi, valamint tudományos munkásságát is elismerték: a Magyar Tudományos Akadémia 1909-ben választotta levelező tagjává.

A kiegyezés évében, 1867-ben két nagyszabású történeti munkája is a megjelent az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról, majd öt kötetben dolgozta föl választott városa történetét. Könyve jelent meg a helyi református templomok építéséről és a közösség történetéről Egyházi hivatása és tudományos munkássága mellett újságírással is foglalkozott.

A Tornyai János Múzeumban péntektől látható A Szeremlei Sámuel, a családapa, a lelkész, a történetíró című tárlat, amely dokumentumok, kiadványok, fotók és a lelkipásztor hagyatékának néhány darabja segítségével mutatja be életét és munkásságát.

A Szeremlei Sámuel tudományos munkáját ismerőknek is újdonságnak számíthat a tárlat azon része, amely régészeti tevékenységéről szól. Hódmezővásárhelyről készített monográfiájának anyagát régészeti adatokkal kívánta alátámasztani, ehhez a városi tanács támogatását is sikerült megnyernie.

Így 1892-től 1896-ig – részben személyes irányítása mellett - évente folytak Hódmezővásárhelyen régészeti feltárások. Ezek során 12 templom, illetve 15 egykori település nyomait találták meg. Azzal, hogy "tervszerű" régészeti feltárásokat végzett és ezek eredményeit várostörténeti kutatásaiban interpretálta, Szeremlei Sámuel jelentősen meghaladta korát.