Mint ismeretes, az Országgyűlés 2015. szeptember 4. napján elfogadott és szeptember 15-től hatályba lépő jogszabály több területen jelentős változást hoz.
A Vásárhelyi Hírek ezeket szedte csokorba:
Az Országgyűlés 2015. szeptember 15-től hatályosan három új, a határzárral kapcsolatos bűncselekményt vezetett be a Büntető Törvénykönyvbe:
- 1. a határzár tiltott átlépését,
- 2. a határzár megrongálását,
- 3. a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozását.
Az 1. pont szerint a határzár tiltott átlépését az követi el, aki az államhatárra telepített technikai határzáron keresztül Magyarország területére jogosulatlanul belép. Ez a bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Súlyosabban minősül és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amennyiben az elkövető a határzár tiltott átlépését fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként valósítja meg.
Amennyiben a terhelt a bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve, tömegzavargás résztvevőjeként követi el, úgy vele szemben a bíróság kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki.
Halálos eredmény esetén a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
A 2. pont szerint a határzár megrongálását az követi el, aki a határra telepített technikai határzárat megsemmisíti vagy megrongálja. A bíróság akkor állapíthatja meg ezen bűncselekményt, amennyiben az elkövető magatartása más, súlyosabb bűncselekményt nem valósít meg. A büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
A büntetés kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, amennyiben a cselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként követik el.
A fegyveresen vagy felfegyverkezve, tömegzavargás résztvevőjeként történő elkövetést a bíróság öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja.
Amennyiben a bűncselekmény halált okoz, úgy a büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés.
A 3. pont szerint, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozását az valósítja meg, aki az államhatárra telepített technikai határzár építésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkavégzést akadályozza. A bíróság ezen bűncselekményt akkor állapíthatja meg, amennyiben az elkövető magatartásával más bűncselekményt nem követett el. A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés lehet.
A fenti ügyek tárgyalása szeptember 15-től a Szegedi Járásbíróságra, míg a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyek a Szegedi Törvényszékre tartoznak.
Lényeges információ, hogy ezeket a büntetőeljárásokat a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején minden más ügyet megelőzően kell lefolytatni.
Jelenlegi ismereteink szerint a határzárral kapcsolatos büntető ügyekben a vádhatóság gyorsított eljárásokat fog kezdeményezni (bíróság elé állítás). Ezen eljárásban, amennyiben az elkövető a bűncselekményt beismerte, az ügyész őt a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított 15 napon belül, míg tetten érés esetén 8 napon belül állítja a bíróság elé.
A határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt indult büntetőügyekben, ha csládokról lesz szó, akkor elsősorban házi őrizetet rendelnek majd el, amelynek helye- megfogalmazás szerint - az érintettek állami elhelyezésére és ellátására szolgáló létesítmény.
Szintén 2015. szeptember 15. napjától kezdődően az Országgyűlés jelentősen súlyosította az embercsempészés alap és minősített eseteinek büntetési tételeit. E szerint az eddig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, míg az eddig egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény kettőtől nyolc évig, az eddig kettőtől nyolc évig terjedő büntetéssel fenyegetett bűncselekmény öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés kiszabásával büntetendő az új törvény szerint. Az embercsempészés bűncselekménynél új, súlyosabban büntetendő minősített eseteket vezettek be, így a bűncselekmény szervezője vagy irányítója vonatkozásában is.
