Virágzik a buddhisták szent növénye az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) füvészkertjében; az intézmény ebből az alkalomból Lótusz napokat is szervez, amikor a látogatók nemcsak a csodaszép növényt ismerhetik meg, hanem számos művészeti és kulturális program is várja őket.

Az indiai lótuszok a füvészkert büszkeségei, Közép-Európában legnagyobb állományuk itt látható – mondta Németh Anikó, az intézmény igazgatóhelyettese.
A picinyke tavon a növény több száz, hatalmas rózsaszín virága nyílik, de már láthatók a később beérő makkokat tartalmazó zuhanyrózsa vagy darázsfészek formájú terméscsoportok is. A színpompás virágokat a látogatók – kedvező időjárás esetén – egészen szeptember elejéig megcsodálhatják.
Az indiai lótusz állomány csaknem egyidős a 89 éves botanikuskerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel a földeáki kastély kertjéből kerültek Szegedre – közölte a szakember.
A legenda szerint a Buddhának életet adó növény őshazája Délkelet-Ázsia és Ausztrália, ahol szinte minden részét hasznosítják. A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva fogyasztják, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.

Az SZTE Füvészkertjében az indiai lótusz csúcsvirágzásához igazítva immár negyedik alkalommal szervezik meg a Lótusz napokat. Szombaton és vasárnap a 17,5 hektáros park növényritkaságai között barangolók a Jóga a Mindennapi Életben Egyesület oktatóinak irányításával bekapcsolódhatnak a jógagyakorlásba, hagyományos keleti ételeket és italokat kóstolhatnak. A vendégeket kiállítások, indiai táncbemutatók, koncertek, úti beszámolók várják. Szakemberek mutatják be, miben is rejlik a keleti masszázs és a tradicionális gyógymódok ereje, mások pedig az ősi keleti mozgástechnikák rejtelmeibe engednek bepillantást. A gyerekek a kézműves-foglalkozásokon lótusztündért, mandalát vagy selyemképeket is készíthetnek.