A város egykori büszkeségére, az évek óta elcsendesedett – mondhatni világhírű – Majolikagyárra, a vásárhelyieket mára egy kerámiaoszlop emlékezteti az Andrássy utcában, amely az 1912-ben gyárat alapító vásárhelyi művészek emlékére készült a 60. évfordulón.
Hódmezővásárhely épületein, itt-ott még ma is találunk a Majolikagyárból származó díszítést. Például ilyen látható, a most Vasmacska nevű étteremként működő egykori lakóházon, vagy a Petőfi utcai Földhivatal épületén. Megemlíthetjük a Népkert állomás éppen most felújítás alatt álló épületének oszlopsorát is. És ha már oszlopokról van szó, a Budapesti Kommunikációs Főiskolának és a HISZK Corvin iskolának otthont adó Városház utcai egykori SZTK épületének gyönyörű bejárati kerámiadíszítésű oszlopai is évtizedekig őrizték a gyár hírnevét. Jóllehet a Városház utcai épület felújítása után az értékes majolikák még nem kerültek vissza.
Az 1912-ben, a Vásárhelyen élő és a városhoz kötődő festők, szobrászok által megalakított Művészek Majolika- és Agyagipari Telepe elnevezésű társaság célja az volt, hogy a helyi fazekasság értékeit megmentsék, s ebből korszerű iparművészetet teremtsenek.
A majolikatelep működése alatt a 20. századi vásárhelyi kerámia meghatározó központjává és alkotóhelyévé vált. Ennek a folyamatát, a 90 –es évekig virágkorát élt gyár történetét dolgozta fel és formálta kötetbe Nagy Vera. A könyvet dr. Nagy Imre múzeumigazgató ajánlásával február 19-én, kedden délután öt órakor a múzeum emeleti kiállítótermében mutatják be az érdeklődőknek.
Nagy Vera, a Tornyai János Múzeum néprajzkutatója a Vásárhelyi Híreknek elmondta, két évi kutatómunka eredményeként 200 oldalas kötetben 70-80 fotóval illusztrált kötetben dolgozta fel a száz évvel ezelőtt alapított hódmezővásárhelyi Majolikagyár történetét.
A gyárból kikerült kerámiatárgyak jellegzetességükkel jól fölismerhetők bárhol bukkanjanak is föl. Kétségtelen tény, hogy a mai napig hatást gyakorolnak a helyi fazekasműhelyek forma- és motívumkincsére.
