A Fidesz frakcióvezetője szerint sok multinacionális vállalat, köztük több dohányipari cég, mára sportot űz abból, hogy szembehelyezkedik a kormányzati törekvésekkel.
Lázár János az úgynevezett trafiktörvényről, amely a tervek szerint újraszabályozná a dohány-kiskereskedelmet, az MTI-nek hétfőn nyilatkozva azt mondta: a javaslattal nem jutna előnyhöz a magyar dohánygyár, legfeljebb a hátrányából faraghatna. A politikus megjegyezte, a magyar előterjesztés az osztrák megoldáson alapul.
A Fidesz frakcióvezetője kifejtette: a multinacionális dohányipari vállalatok ugyanúgy véleményezték a kormánypárti képviselők jegyezte törvénytervezetet, mint a magyar tulajdonú cég, és javaslataik döntő része be is épült a szövegbe. "Most mégis úgy tesznek, mintha kívülállók lennének, ami egész egyszerűen hazugság. A jelenlegi pozícióikat kívánják megőrizni azzal, hogy ellenállnak a törvénynek" - vélekedett, úgy fogalmazva, hogy egyes dohánycégek sportot űznek a kormányzati törekvésekkel való szembehelyezkedésből.
Lázár János álláspontja szerint a javaslat "mindenféle sajtócikkben írtak ellenére" versenysemleges, és szó sincs arról, hogy az egyetlen magyar tulajdonú vállalkozásnak bármilyen előnye is lenne, legfeljebb a hátrányából faraghatna le valamit.
A politikus úgy látja, hogy a törvényjavaslat ellen tiltakozó üzleti körök és lobbicsoportok politikai kérdésként akarják beállítani a javaslatot, kiforgatva és elferdítve annak valós céljait, holott - mint mondta - a fiatalkorúak hatékonyabb védelme és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai miatt mindenképpen itt volt az ideje egy új, a korábbinál hatékonyabb szabályozási környezet megalkotásának. "Minden szigorítás a dohányzás területén újra és újra kiveri a biztosítékot a dohánygyártóknál, vendéglátósoknál, ám rendre kiderül, hogy a riogatások megalapozatlanok" - fogalmazott.
Nincs összefüggés például az elárusítóhelyek korlátozása és a feketepiac mérete között - jegyezte meg, amit azzal magyarázott, hogy a feketekereskedelem alakulása nem a trafiktörvénytől, hanem az árak alakulásától függ. Példaként említette, hogy a tervezet szerint háromból két jelenlegi elárusítóhelyen nem lehetne kapni cigarettát, de ez csak annyit jelent például egy nagyobb városban, hogy az eddigi átlagosan pár méter helyett kicsit többet kell majd sétálni, hogy a termék elérhető legyen. "Ugye, senki nem gondolja komolyan, hogy emiatt az illegális forgalom megnő, akkor, amikor - pár méterrel odébb - ugyanúgy elérhető a legális termék?" - kérdezte Lázár János.
Kitért arra is, hogy a fiatalok védelme érdekében szükséges korlátozni a dohánytermékek láthatóságát, elérhetőségét, az elkülönítésnek pedig a külföldön is bevált trafikot - amelyben 18 év alattiaknak semmi keresnivalójuk nincs - tartja a legjobbnak. Ehhez hasonló megoldás több EU-tagállamban, például Ausztriában is megtalálható - mutatott rá, hozzátéve, hogy ezekben az országokban korlátozzák a dohányboltok számát, így biztosítva a boltosoknak egy biztos jövedelmet hosszú éveken keresztül.
A törvény előkészítésekor - idézte fel a frakcióvezető - arra jutottak, hogy kétezer lakosonként biztosítanak egy trafikkoncessziós jogot, az üzletek megélhetését pedig körülbelül 500 dohányos rendszeres vásárlása már biztosítja. Ausztriában csaknem hétezer, dohányterméket árusító üzlet van a körülbelül kilencmillió lakosra - jegyezte meg, emlékeztetve, hogy a magyar jogszabály ugyancsak hétezer koncessziót biztosítana a kicsit kevesebb, mint tízmillió lakosra.
A kormánypárti képviselők által benyújtott, a dohány-kiskereskedelemről szóló javaslat zárószavazása korábban kétszer is szerepelt az Országgyűlés napirendjén, ám a kormánytöbbség még az előterjesztés elfogadása előtt úgy döntött, csak az Európai Bizottság véleményének kikérése után határoz az indítványról. A parlament két héttel ezelőtt Lázár János zárószavazás előtti módosító javaslatával alakította ki az előterjesztés végleges szövegét, amely alapján az állam továbbra is monopóliumot szerezne a dohány-kiskereskedelem felett, így dohánytermékeket a jövőben csak korlátozott számban kiadható koncessziós szerződések alapján működő kereskedők árulhatnának.
A Népszabadság múlt hétfőn arról írt, hogy Lázár János és a sátoraljaújhelyi Continental vezetője, Sánta János kezdettől fogva együttműködött az említett törvény kialakításában. Ezzel kapcsolatban Lázár János az egy héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján közölte: a javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja írta, de emellett eredetileg is azt szerette volna, hogy a jogszabály megalkotásában legyen szerepe a Continentalnak, mivel egy magyar dohánygyártóról van szó. Ezért teljesen természetes, hogy igyekezett megtudni a cég véleményét - tette hozzá, felidézve, hogy dohányügyekben a korábbiakban is kikérte a magyar és a külföldi gyártók véleményét egyaránt. "Volt, aki támogatta az előterjesztést, volt, aki nem. Nem nagy fantázia kérdése, hogy ki az, aki igen, és ki az, aki nem" - mondta a Ház előtt fekvő javaslatról. Sánta Jánosról szólva - aki egyben a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének elnöke - kifejtette: tíz éve ismeri őt, és ugyanennyi ideje kéri ki a hódmezővásárhelyi vállalkozó véleményét. Ez a társadalmi egyeztetés része - jelezte, megjegyezve, hogy a pécsi dohányipar is véleményezte az indítványt.
Kapcsolódó cikkünk:
A trafiktörvény és Hódmezővásárhely
