Növekedett az energiamegtakarítást eredményező korszerűsítések aránya. A 2012. január 1-jétől életbe lépő, az ingatlan eladásakor és bérbeadáskor kötelezővé tett energetikai tanúsítvány miatt ez a tendencia tovább erősödik az idén.
Az épületfelújítási-kedv további erősödésére számítanak a szakértők 2012-ben, ami segítheti az építőipart a gazdasági válság túlélésében. Tavaly jelentős mértékben növekedett az energiamegtakarítást eredményező korszerűsítések aránya az újépítésű beruházásokhoz képest, köszönhetően elsősorban az energiaár támogatások megszüntetésének, valamint az egyre árérzékenyebb fogyasztóknak. A 2012. január 1-jétől életbe lépő, az ingatlan eladásakor és bérbeadáskor kötelezővé tett energetikai tanúsítvány miatt ez a tendencia tovább erősödik az idén. Magyarországon egyre tudatosabbak az ingatlantulajdonosok: A Masterplast felmérése szerint az alkalmazott homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága már 2010-ben is elérte a 6,4 centiméteres értéket, ami megfelelt a régiós átlagnak. Ez a vastagság bár még elmaradt az osztrákok 14 centiméteres átlagától, amely a legvastagabb a régióban, de már 2010-ben is meghaladta a horvát és szlovák 5,3-6,3 cm-es szintet.
A vállalat felmérése szerint tavaly is folytatódott ez tendencia, 2011-ben átlagosan 9 százalékkal nőtt az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagsága hazánkban, amely 0,6 cm-es növekedést jelent. A 7,0 cm-es átlaggal így Magyarország második helyen áll Ausztria után, ahol azonban 2011-ben már 14,5 cm-re nőtt a homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága.
Megfelelő vastagságú hőszigeteléssel akár az ingatlan energiaköltségének 25-33 százaléka is megtakarítható, így viszonylag gyors megtérülésről beszélhetünk. Egy, a mai szabályozás szerint épített épület éves fogyasztása 96-100 kWh/m², ami megfelel egy autó 6-8 l/100 km-es fogyasztásának. Ugyanakkor egy alacsony energiafogyasztású épület igénye egy év alatt 55 kWh/m², ami már alig 3 litert jelent, míg egy passzívház alig 15 kWh/m²-t fogyaszt, ami annyi, mintha autónkba 1,5 liter üzemanyagot tankolnánk 100 kilométerenként. A felújítás eredményeként pedig nő az épület komfortfokozata, jelentősen csökken a rezsiköltség, a korszerűsítés miatt pedig egyértelműen növekszik az ingatlan értéke is.
A leggyakoribb energiamegtakarítást eredményező felújítások a fűtés és a melegvíz ellátás korszerűsítése, a nyílászárócsere, és az utólagos hőszigetelés. Mindközül ez utóbbi eredményezi a legkisebb befektetés mellett a leggyorsabb megtérülést, hiszen egy családi ház falazatán kb. 40 százalék hőveszteség mérhető, míg födémén és nyílászáróin keresztül a meleg közel 20-20 százaléka távozhat a lakásból.
A vastagabb hőszigetelés beépítése ugyanakkor nem jelenti a beruházás költségének nagymértékű növekedését: egy 8 cm vastag polisztirol szigetelés helyett 12 cm-es szigetelőanyag beépítésével a munkadíj és a szigeteléshez szükséges egyéb költségek nem változnak, így csupán az anyagvastagságból jelentkező különbözetet kell a beruházónak megfizetnie, ami a költségeknek csupán 10 százalékát jelenti, miközben a szigetelés vastagsága 50 százalékkal nő.
