Ismét növekszik a hazánk déli határánál Magyarország területére illegálisan belépni szándékozók száma. Az elmúlt hetek átlagát tekintve, naponta mintegy száz migráns elfogásában vettek részt katonák.
Fotók: MH-sajtó
Ebben a statisztikai adatban azonban nincsenek benne azok a személyek, akiket a rendőrök állítottak elő, vagy legálisan, a tranzitzónákban jelentkeznek.
A migrációs nyomás fokozódása következtében a Magyar Honvédség katonái megerősített létszámmal végzik hazánk déli határa mentén a különböző felderítési és járőrözési feladataikat. Egy hónapja már BTR-ek is járőröznek a határ mentén, Mórahalom, Ásotthalom, Domaszék, Kelebia és Röszke térségében pedig helikopteres légi felderítők segítik a határőrizeti szervek munkáját. A katonák havi váltásban, 12/24 órás szolgálat rendben vesznek részt hazánk déli határának védelmében. A szerb-román-magyar hármas határtól a Dunáig terjedő határszakasz biztonságát garantáló Alföldi Ideiglenes Alkalmi Köteléket Hódmezővásárhelyről, a Zrínyi Miklós Laktanyából koordinálják. Hogy hányan vannak nem nyilvános adat.
Az Ideiglenes Biztonsági Határzár megrongálása legtöbb esetben a röszkei szakaszon történik, ezért a migránsáradat megakadályozására itt a Magyar Honvédség szinte minden képességére szükség van. A helikopterek például úgynevezett célzott repüléseket hajtanak végre az embercsempészek által mozgatott tömegek várható útvonalának, és a már hazánk területére lépett migránsok felderítésére. Ugyanilyen feladatuk van a szárazföldi felderítőknek is. A járőrszolgálatot ellátó katonák pedig segítik a rendőrök munkáját, részt vehetnek a határsértők elfogásában, beazonosításukban, előállításukban, illetve a határt legálisan megközelítők tranzitzónákhoz irányításában. Az Ideiglenes Biztonsági Határzár felügyelete komoly fizikai megterhelés, ráadásul a feladat végrehajtását az elmúlt hetek szélsőséges időjárása is alaposan megnehezítette. A 12 órás szolgálat pedig csupán a konkrét járőrtevékenységet jelenti, nem tartozik bele a szálláshelyről a határra és az onnan történő visszautazás, a fegyverkarbantartás és a felszerelések rendbetétele.
Ennek a feszített munkatempónak az elviselése komoly kihívást jelent az érintettek számára. Ugyanakkor a határon töltött egy hónap után sem jut sok idejük pihenni, a Magyar Honvédség képességeinek szinten tartása érdekében ugyanis az alakulatuk éves kiképzési tervében szereplő feladatokat is végre kell hajtaniuk. Azokat pedig, akik külszolgálatra jelentkeztek, a missziós felkészítések várják. A korábbi évekhez viszonyítva tehát lényegesen több időt töltenek távol a családjaiktól, ami viszont mindkét fél részéről nagy áldozatot és esetenként akár leküzdhetetlennek tűnő nehézségeket jelent. Az otthon maradottak mindennapjain a Magyar Honvédség családtámogató rendszere próbál segíteni. A békehelyőrségekben működő humánszolgáltató irodák munkatársaihoz az elromlott mosógép okozta gondtól a gyerekek felügyeletének a megoldásáig szinte minden problémával lehet fordulni. Ugyanakkor ezekben az irodákban internet is üzemel, amelynek segítségével „találkozhatnak” a távollévőkkel. Több helyőrségben pedig már az otthonról történő csomagküldést is megszervezték, sőt a családtagokat látogatóba el is viszik a határon szolgálatot teljesítő, pihenőidejüket töltő katonákhoz.
