Amikor templomot építünk vagy újítunk fel, akkor a közösséget erősítjük és közös jövőnket építjük - jelentette ki az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Szegeden.

Szeptember 24-én, Balog Zoltán a székesegyház liturgikus átadása alkalmából rendezett ünnepségen úgy fogalmazott, hogy a szegedi dóm emlékeztet mindannyiunkat a múltra és azokra az értékekre, amelyekben hiszünk, amelyeket át akarunk adni a következő nemzedékeknek.

A nagy árvíz után Európa összefogott Szeged újjáépítése érdekében - emlékeztetett a miniszter. Ma is erre az összefogásra van szükség, hogy mindaz, amit felépítettek őseink az elmúlt évszázadokban, ne csak fennmaradjon, hanem meg is újuljon. Meg kell védenünk értékeinket, határainkat, kulturális hagyományainkat, gyökereinket - tette hozzá.

Balog Zoltán elmondta, hogy a szegedi dóm több milliárd forintos felújítása az egyházmegye történetének legnagyobb beruházása az 1920-as évek óta.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök a székesegyház előtt celebrált szabadtéri szentmisén, több ezer hívő előtt hangsúlyozta: Európa és benne Magyarország keresztény gyökerű. 'A kereszténységből táplálkozó identitással rendelkezhet mindenki, attól függetlenül, hogy hívő vagy sem, ateista vagy más vallású' - fogalmazott.

Azt, hogy keresztény gyökereink vannak, Szent Istvánnak és az egyházmegye alapító püspökének, Szent Gellértnek köszönhetjük - mondta Kiss-Rigó László.

A püspök a szentmisét követő ünnepségen elmondta, hogy a fogadalmi templomnak szánt, majd a történelmi szükségszerűségek miatt székesegyházzá váló épület 85 éves. Az egyházmegye tizenöt esztendő múlva, amikor a székesegyház százéves lesz, ünnepli alapításának millenniumát.

Liturgikus szempontból az ünnepséggel a közösség újra használatba veszi a templomot, noha a munkálatok még nem fejeződtek be teljesen, az novemberre várható. A rendelkezésre álló összeg nem tette lehetővé a dóm teljes külső homlokzatának felújítását, de ez a munka más forrásokból folytatódik, és a püspök reményei szerint a millenniumra elkészül.

A szegedi városatyák a települést romba döntő 1879-es árvíz után tettek fogadalmat egy nagy templom építésére. A Dóm első terveit Schulek Frigyes készítette el, majd Foerk Ernő átdolgozott elképzelései alapján 1913-ban kezdődtek el a munkálatok. Az ünnepélyes alapkőletételt 1914. június 21-én tartották, de az építkezés az első világháború kitörése után megszakadt. Az 1923-ban folytatódó kivitelezés után az ünnepélyes felszentelésre 1930. október 24-én került sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében.

A 2014 júniusában kezdődött kétmilliárd forintos, európai uniós támogatással megvalósult munkálatok eredményeként megújult a templom és környezete, az altemplomban kulturális és közösségi rendezvények befogadására alkalmas tereket, az előlépcső alatt látogatóközpontot alakítottak ki. Kijavították a dóm külső és belső sérüléseit, úgy, hogy az épület megjelenése ne változzon. A belső térben a szentély baldachinja bekerült a kupola alá, így a hívők szentmise idején körbevehetik a szertartást végző papot, és az is lehetővé válik, hogy a szertartások közötti időszakban jobban elkülönüljön egymástól a turisták által látogatott és a szakrális tér.