A szeptemberben induló tanévre legjobban a nyolcosztályos gimnáziumokat sikerült feltölteni, a legkevésbé a szakközépiskolákat - adta hírül közleményében az Oktatási Hivatal.

A további részletek szerint az ősszel induló tanévben ötvenötezer férőhely maradt üresen, a szakgimnáziumok férőhelyeinek 56,3 százalékát sikerült betölteni, míg a szakközépiskoláknál 38,8 százalék ez az arány.

„Az országos átlagnál sokkal kedvezőbbek a vásárhelyi szakképző iskolákba felvételizők száma” - cáfolta az OH adatait Árva Nagy Sándorné a Vásárhelyi Híreknek. A Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum főigazgatója azt is elmondta, a végleges számok, szinte csak a tanév kezdése előtt állnak össze, hiszen még mindig érkeznek új tanulók.

Mint arról a Vásárhelyi Hírekben többször írtunk, a képzési rendszer változása magával hozza intézmények elnevezésének módosítását is. Vagyis szeptembertől, a vásárhelyi Eötvös, Kalmár és Corvin iskolák neve után a ’Szakgimnázium és Szakközépiskola’ elnevezést kell írni.

Az oktatásban dolgozó szakemberek körének egy része üdvözli a változást és várakozással néz a jövőbe, míg egy részükben heves vitákat generált. A rég várt kerettanterv is megjelent az augusztus 25-i Magyar Közlönyben. Az ellenzők nehezményezik, hogy például az új, komplex természettudományos tantárgyként a  összevontan oktatják majd a fizikát, a kémiát, a biológiát és a földrajzot.

A változás lényege, hogy - mint az köztudott - a gimnáziumok eddig 4 évesek voltak, és érettségit adtak. Ebben nem lesz változás. A szakközépiskolák úgy működtek, hogy négy év után kapott a tanuló egy érettségi bizonyítványt, és ha még egy évet tanult az iskolában, technikusi végzettsége lett. Mostantól – az új rendszerben – szakgimnázium lesz a neve az iskolatípusnak, és négy év után nemcsak érettségit, hanem alapfokú szakképesítést is kap a diák. Ha még egy évet elvégez, akkor technikusi végzettséget is szerezhet.

Odrobina László, - a fenntartó Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára nyilatkozata szerint ez azért fontos, mert  a mai tapasztalatok szerint a szakközépiskolákban tanuló diákok háromnegyede nem végzi el a plusz egy évet, vagyis úgy hagyja el az iskolát, hogy mindössze érettségit szerzett, szakmát pedig nem. A szakiskolák alakultak át szakközépiskolákká, ahol három év után OKJ-s végzettséget kap a diák, plusz két év után érettségit szerez. Vagyis: ugyanúgy öt évig tanul, de három év után eldöntheti, hogy akar-e érettségit, és ha nem, akkor elmegy dolgozni. Ha később, két-három év múlva dönt úgy, hogy mégiscsak kellene az érettségi bizonyítvány, estin elvégezheti, tehát a változás nem jelent hátrányt a továbbtanulás szempontjából sem, véli a helyettes államtitkár.

A Vásárhelyi szakképzési centrumhoz tartozó nyolc iskola - beleértve a három vásárhelyi szakképzőt - nemcsak a nappali, hanem a felnőttképzésben is új lehetőségeket ajánl. Mint azt Árva Nagy Sándorné elmondta, kárpitos, kis- és középvállalkozás ügyvezetői, mérlegképes könyvelő, illetve kamionvezetői képzést indítanak.   

A szakmai képzésben egyértelműen sikeres duális képzéssel kapcsolatos kérdésünkre a főigazgató elmondta további folyamatos fejlesztésén dolgoznak a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve.

A duális képzésben résztvevő diákok jelentős helyzeti előnyben vannak, hiszen lehetőség van arra, hogy el tudnak helyezkedni, és ha végeznek, nem esnek ki egy-két hónap múlva a munkából azért, mert addig csak elméletben ismerték a szakmát, a gyakorlatban pedig nem tudtak teljesíteni.