Néhány hónapja nagy port kavart az európai sajtóban egy szlovák fogyasztóvédelmi szervezet állítása, miszerint több multinacionális cég ismert termékei jóval gyengébb minőségben kerülnek a polcokra Kelet-Európában, mint például Franciaországban vagy Nagy-Britanniában. Akkor több nagy gyártó is cáfolta a kutatás eredményeit, most viszont úgy tűnik, az ügy Magyarországon folytatódik.

Tavasszal robbant a bomba

Április közepén látott napvilágot az a hír, mely szerint a Szlovák Fogyasztók Szövetsége nevű szervezet vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az EU nyugati tagállamaihoz képest gyengébb minőségű, olcsóbb alapanyagokból készült termékeket forgalmaznak a legnagyobb világcégek a keleti országokban.

A fogyasztóvédők ugyanazokat a márkás termékeket vizsgálták nyolc országban: Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában és Magyarországon. Olyan ismert termékeket hasonlítottak össze, mint a Coca-Cola, a Milka csokoládé, a Kotányi feketebors és paprika, a Nescafé Gold instant kávé, a Jacobs Krönung és a Tchibo Espresso kávék. A termékeket a szlovák Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Intézet vizsgálta be.

A fogyasztóvédő szervezet állítása szerint a vizsgált termékek közül egyedül a Milka csokoládé mutatott azonos minőséget az összes országban; a legnagyobb minőségbeli különbséget a Kotányi borsnál tapasztalták. A fűszernél ez azért is érdekes, mert a cég minden termékét ugyanabban a gyárban készíti. A konkrét különbséget az jelentette, hogy annak a borsnak, amit Magyarországon, Szlovákiában vagy Ausztriában vásároltak, magasabb volt a nedvességtartalma az előírtnál, Bulgáriában pedig túl sok sérült, töredezett mag volt a tasakban. Jelentős különbségeket mutattak ki a paprikaporoknál is: Ausztriában sokkal jobb minőségű termék került a polcokra, mint például Bulgáriában.

Más az alapanyag - állítják a cégek

A hírbe hozott cégek közül például a Kotányi reagált. Álláspontjuk szerint minőségbiztosítási rendszerük nem engedi meg, hogy különbséget tegyenek egyes országok között. Az eltérés az egyes alapanyagok különböző származási helyéből, a szállítás és a csomagolás eltérő idejéből következhet.

A fogyasztóvédők a másik szignifikáns különbséget a Coca-Colánál találták: vizsgálatuk szerint az üdítőital Magyarországon, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában izoglükózt, azaz kukoricából készített édesítőszert tartalmaz, míg például Németországban és Ausztriában a klasszikus szacharózt (amit cukorrépából, cukornádból nyernek) tesznek az üdítőkbe.

Az Coca-Cola képviselője az EurActiv uniós hírportálnak elmondta, hogy az izoglükózt például az Egyesült Államokban is használják, az eltérés pedig a gyártástechnológiai folyamatok különbözőségéből következik.

A Szlovák Fogyasztók Szövetsége a vásárlók alaposabb tájékoztatását követetei, valamint azt, hogy ha a gyártók garantálják egy termék minőségét, akkor az minden országban jelentse ugyanazt a színvonalat.

Magyarország is beszáll

Budapest Főváros Kormányhivatala szerint gyakran gyengébb minőségű, vagy rosszabb élvezeti értékű termékeket forgalmaznak a multinacionális cégek Magyarországon, mint Nyugat-Európában. Néhány vizsgált termék, köztük bébiételek és pelenkák esetében jelentős minőségromlást is tapasztaltak. Pesti Imre kormánymegbízott a napokban ismertette a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által nemrég végzett termék-összehasonlító vizsgálat eredményeit, a konkrét cégek, illetve termékek nevének említése nélkül. A vizsgálatot a szlovák szervezet megállapításaira alapozva indították.

A hatóság "korrekt vizsgálattal" akarta tisztázni, hogy a Magyarországra kerülő, illetve az itthoni, multicégek tulajdonában lévő gyárak ugyanolyan minőségű termékeket állítanak-e elő Magyarországon, mint Nyugat-Európában.

Ízleltek, szagoltak

Pesti Imre tájékoztatása szerint a vizsgálatok során kiderült például, hogy a Magyarországon forgalmazott bébiételek cukortartalma a megadottól az esetek döntő többségében eltér; egy kivétellel lényegesen alacsonyabb volt a jelzettnél. Hozzátette: az "érzékszervi" értékelés során is rosszabb minőségűnek találták az itthon kapható termékeket.

A gyümölcslevek és nektárok vizsgálatakor azt tapasztalták, hogy az itthon gyártottak általában savanykásabbak, keserűbb ízűek, mint a külföldiek. Jelentős eltérést találtak az öblítőszerek esetében is; míg a külföldön gyártottak illata kifejezetten kellemes, addig a hazai, töményebb kiszerelésű termék kissé kellemetlen minősítést kapott.

A legnagyobb hiányosságokat a gyermekpelenkáknál találták; a külföldi piacról származó termékek nedvszívó-képessége 20 százalékkal jobb volt, mint az itthon gyártottaké.

Rosszabb és drágább is

Az árakat vizsgálva az derült ki, hogy néhány - rosszabb minőségű - árucikk Magyarországon többe kerül, mint külföldön. Ezen termékek közé tartozik például a vizsgált bébiétel is. A kormánymegbízott szerint az elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a szlovák fogyasztóvédelem gyanúja - miszerint van különbség a Kelet- és Nyugat-Európának gyártott termékek között - megalapozottnak bizonyult.

Néhány termék - köztük a bébiétel és a pelenka - esetében "kifejezetten" jelentős minőségromlást mértek, továbbá azt is tapasztalták, hogy a gyengébb minőség ellenére lényegesen drágábban kaphatók azok a termékek, amelyeket a multicégek Magyarországon gyártanak, vagy amelyeket Magyarországra szánnak.