Hárommillió lakás felújítása helyett csupán ötezer otthon kazánjainak és kéményeinek a felújítására jut pénz a június 6-án meghirdetett Otthon melege program keretében. 

Mint az várható volt, és erről a Vásárhelyi Hírekben már a kiíráskor jeleztük, szinte alig lesz érezhető a hatása a ma reggel indított és perceken belül túligényelték.

A közel hárommilliónyi korszerűtlen, energiapazarló magyar lakás korszerűsítésére az Otthon melege jelenti az egyetlen vissza nem térítendő támogatási forrást. A meghirdetett keretösszeg azonban csupán ötezer ház fűtéskorszerűsítését teszi lehetővé, a keretet perceken belül túligényelték – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) közléséből.

A szervezet ugyan fontos előrelépésnek tekinti az Otthon melege pályázat megjelenését, javulást lát a pályázati kiírás minőségében, és bizakodva várja a program folytatását is, de elengedhetetlennek tartja az energiahatékonyság ösztönzésére rendelkezésre álló források megemelését és egységes rendszerben történő, összehangolt kezelését – legyen szó hazai költségvetési vagy uniós forrásról, hiteltermékről vagy vissza nem térítendő támogatásról – tudatta a Mehi.

A fűtési rendszerek korszerűsítésének első fázisára kiírt 3,5 milliárd forintos támogatási keret országosan mintegy ötezer család kazánjának és kéményének felújítását teszi lehetővé, holott a hazai fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet, és folyamatosan tovább öregszik. Ez nemcsak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, hanem gyakran szennyezők is. Egyrészt jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez, másrészt károsanyag-kibocsátásuk is magasabb a modern készülékekénél – hangsúlyozza az intézet.

A szervezet közleménye hozzáteszi: így hiába tűnik a kamattámogatott hitel papíron vonzónak. Az egymástól függetlenül működtetett pályázati és hitelkonstrukció részben lerontja egymás hatását, részben pedig nehezíti a felújítók dolgát. A vissza nem térítendő támogatású pályázatok ugyan fontosak és szükségesek, azonban van egy kifejezett hátrányuk: halasztó hatásúak, kitolják a beruházási hajlandóságot. Sokszor előkészített beruházások kerülnek partvonalra abban a reményben, hogy később lesz rájuk pályázat.