Egy szakértői tanulmány szerint az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy a széndioxid-kibocsátáshoz hasonlóan szabályozná a műanyag bevásárlószatyrok használatát a környezet védelme érdekében. Sőt, Brüsszel akár a teljes tiltást sem zárja ki. Magyarországon a legnagyobb áruházláncok már fizetőssé tették a nejlonszatyrokat, így csökkenhet a napi 1,3 milliós eladási szám. Egy tipikus zacskó átlagosan 20 percig van használatban, majd 400 évig várja, hogy lebomoljon.

A brüsszeli tanulmány szerint - amelyet a Spiegel című német lap hozott nyilvánosságra- 2020-ban fejenként évi 39 darabra kellene csökkennie a felhasználásnak a jelenlegi közel 200 darabról. Németországban most átlagosan 65 műanyag szatyrot használnak fel egy főre vetítve, igaz, sok boltban már fizetni kell a nejlonzacskókért.

A szakértők állásfoglalása szerint az lenne a legjobb megoldás, ha kötelezően fizetni kellene a most még többnyire ingyenes szatyrokért - a német zöldek szerint például 22 eurócentet (hozzávetőleg 64 forintot) - , ami fedezné az előállítási és a környezetvédelmi költségeket. A teljes tiltást nem javasolják a szakértők, mert az veszélybe sodorná az ágazatban tevékenykedő 275 vállalat több mint tizenhétezer dolgozójának a megélhetését.

Egyes tagállamok árképzési intézkedésekkel, a kiskereskedelmi ágazattal kötött megállapodásokkal és bizonyos zacskótípusok tilalmával már tettek lépéseket a nejlonzacskók használatának visszaszorítására, de uniós szinten még nem léteznek különleges, egységes intézkedések.

Mi már nem kapjuk ingyen az áruházakban

Korábbi számítások szerint Magyarországon naponta 1,3 millió műanyag zacskó kerül forgalomba. Becslések szerint ennek 16 százaléka lebomló, 25 százaléka újrahasznosított. A szelektív gyűjtőkbe alig jut ebből a csomagolóanyagból, hiszen a csomagolóipar által működtetett rendszerek elsősorban az italos hulladék visszagyűjtésével foglalkoznak.

Ennek visszaszorítására emelték drasztikusan a nejlonszatyrok termékdíját, ma már a legnagyobb üzletláncokban fizetni kell a tasakokért- helyenként akár 160 forintba is kerülhet a legolcsóbb termék. Az üzletek ugyanakkor különféle akciókkal próbálják rávenni a vevőket arra, hogy fizessenek a szatyrokért - például rendszeresen visszaváltják az elhasználódott tasakokat, vagy szövetből, újrafelhasznált anyagból készült táskákat adnak ajándékba.

Az Északi-sarkig is elszökhetsz...

Az Európában gyártott nejlonzacskók teljes mennyisége néhány éve még elérte a 3,4 millió tonnát, ami több mint 2 millió személygépkocsi tömegének felel meg. A nejlonzacskók csekély súlyuk és kis méretük miatt gyakran nem kerülnek be a hulladékgazdálkodás rendszerébe, és a tengerbe jutnak, ahol az elbomlásuk akár több száz évig is eltarthat.

Jelenleg csak a Földközi-tengerben mintegy 250 milliárd, 500 tonna össztömegű műanyag részecske található. Az Északi-sark környékén és délen, a Falkland-szeigeteknél is találtak már nejlonzacskót. A szatyrok a tengeri élőlények fulladását okozhatják, ha azok véletlenül, vagy élelemnek tartva lenyelik őket. A műanyag apró részecskékre bomlik és nagy mértékben szennyezi a termőföldet és a vizeket, mivel adalékanyagokat, például a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat tartalmaz.

Bolygónk lakossága napi 500 millió műanyag szatyrot használ el. Az egy főre jutó mennyiség Németországban évente 65 darab, Ausztráliában 161, Nagy-Britanniában 200, az USA-ban 330 darab.

A papírzacskó sem megoldás, vászonszatyorral kell vásárolni

Egyes vélemények szerint a nejlonzacskókat fel lehetne váltani papírzacskókkal. A legújabb kutatások azonban azt igazolják, hogy a papírzacskó egyáltalán nem károsítja kevésbé a környezetet, mint a nejlon. Egyrészt hatalmas mennyiségű fát kell kitermelni hozzá, másrészt az sem megoldás, ha újrapapírból gyártják ezeket a táskákat. Az előállítás során felhasznált energia ugyanis jócskán meghaladja a kőolaj-alapú nejlonzacskók előállításához felhasznált energia mennyiségét. A papírzacskók előállítása 70 százalékkal nagyobb mértékben szennyezi a levegőt, és 50 százalékkal jobban a vizeket, mint a műanyagszatyor-gyártás.

Bár a nejlon újrahasznosítása sem olcsó, a papíré 90 százalékkal többe kerül. Ráadásul a legújabb kutatások szerint ma már a végső érv sem igaz: a papír a közönséges hulladéktelepeken víz, fény és oxigén hiányában ugyanúgy nem bomlik le, mint a nejlonzacskó.