A Miniszterelnökséget vezető miniszter kitart amellett, hogy az unió nem ad vissza nem térítendő támogatást magánlakások energiatakarékossági felújítására, miközben ezt most már az EU illetékes főigazgatója cáfolja.
Lázár János elvárja, hogy mindenki saját zsebből csinosítsa lakását, az uniós ingyen pénzt így inkább kormányépületekre fordítják. Orbánék e manőverekkel az egész uniós támogatást kockáztatják.
A sajtóban több helyen megjelent iménti megállapításnak némileg ellentmond, a Miniszterelnökség szombat délutáni közleménye, amelyben azt írják: „… az európai uniós támogatások keretrendszerét meghatározó 1303/2013/EU rendelet 2 (10) cikkelye egyértelműen meghatározza: az uniós támogatások kedvezményezettje természetes személy csak és kizárólag az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap forrásai tekintetében lehet. Energiahatékonysági korszerűsítést ezekből az alapokból finanszírozni nem lehet.”
Az október 29-én tartott Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Lázár János kifejtette, hogy meglátása szerint az Európai Bizottsággal kötött partnerségi megállapodás megvalósítási dokumentumai úgy fogalmaznak, vissza nem térítendő uniós támogatást energiahatékonyság-növelési célra a kabinet magántulajdonú lakások felújítására magánszemélyeknek nem adhat, csak közösségeknek.
Ezt a szombaton kiadott közlemény is tartalmazza. Ebben arra is kitérnek, hogy „Még ha a fentiekkel ellentétben lenne is lehetőség a természetes személyek magánberuházásainak közvetlen támogatására, hazánk számára akkor sem áll rendelkezésre elegendő forrás az országban található 4 millió háztartás mindegyikének megsegítésére, a háztartások közötti rangsorolással pedig igazságos, mindenki számára elfogadható elosztási rendszert nem lehet kialakítani, hiszen a szociális helyzet mellett egyéb szempontokat, így például az adott ingatlanok paramétereit is figyelembe kell venni.
A közlemény a továbbiakban a lakosság energiahatékonysági korszerűsítés pénzügyi megoldásaira is tesz javaslatot: „…a magánszemélyeknek ingatlanjaik korszerűsítésére a Kormány egy államilag támogatott konstrukciót biztosít, amelyben a beruházás egyharmadát az önerő, a második egyharmadot 0%-os kamatú visszatérítendő támogatás és a harmadik egyharmadot az állam által támogatott, lényegében szintén 0%-os kamatú hitel jelenti. A Kormány elkötelezett a lakossági energiahatékonysági felújítások mellett, a háztartások energiaköltségeinek mérséklése érdekében eddig is igen jelentős lépéseket tett: elindította a közel 15 milliárd forint keretösszegű Otthon Melege Programot, amelynek köszönhetően több mint 85 ezer magyar háztartás energiahatékonysága javult, de a rezsicsökkentés azonnali és kézzelfogható eredményei is elvitathatatlanok, hiszen az összes fogyasztói megtakarítás már meghaladja a 373 milliárd forintot.” - zárul a közlemény.
Az eddigiek ismeretében a kibontakozott vita itt még nem fog véget érni, sorra jelennek meg a szakmai elemzések és vélemények. Többek között Szalai Gabriellát, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Kft. munkatársa is reagált, aki úgy véli: „A lakossági energiahatékonysági támogatási programok elindítása körüli késlekedés a magyar családokat hozza lehetetlen helyzetbe. 2015 év végéhez közeledve a konkrét megvalósításra kellene minden erőnket összpontosítani végre, hogy elindulhasson az emberek és a szakma által is már nagyon várt nagyszabású energiahatékonysági lakásfelújítási hullám. Ez lehetne a következő évek gazdasági növekedésnek egyik motorja"
