A város közéleti szereplői adták ki a közönség háromnegyedét szeptember 23-án délután a zsúfolásig megtelt Díszteremben. Kifejezetten érdekes és több oldalról megvilágított előadásban Európa és az iszlám kapcsolatát vették górcső alá. 

Többek között az ellentmondásokat és a két világ szociális, erkölcsi, életfelfogásbeli különbségeit vázolta dr. Maróth Miklós, Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnöke és rendes tagja.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének hódmezővásárhelyi csoportja által szervezett eseményen az előadó beszélgetőpartnere Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő, illetve Árva László, a KÉSZ helyi csoportjának elnöke volt.

A kormány álláspontja egyértelmű: Magyarország demográfiai egységének megőrzése a hosszú távú fennmaradás feltétele - jelentette ki Lázár János. Mint mondta, történelmi tapasztalat, ha a Kárpát-medencében megváltoznak a demográfiai viszonyok, az csak a magyarok rovására történhet.

A politikus a népszavazási kampányban eddig tartott fórumainak tapasztalatait összegezve elmondta, az emberek érzik a veszélyét annak, miként lehet a két kultúrát összeilleszteni.
A miniszter úgy fogalmazott, érthetetlennek tartja, hogy Nyugat-Európa feladta védekezési mechanizmusát. A migrációs krízis jelenleg azért jutott viszonylagos nyugvópontra, mert Magyarország és még néhány másik állam lezárta határait és kerítést épített - tette hozzá.

Lázár János kiemelte, miközben Görögországot semmilyen szankció nem érte amiatt, hogy nem tartotta be a schengeni megállapodást, az unió határát kerítésépítéssel és napi 8 ezer katonával és rendőrrel védő Magyarország folyamatos fenyegetésnek és zsarolásnak van kitéve.

Dr. Maróth Miklós szerint az iszlám és a kereszténység viszonya aszimmetrikus: ha mi odamegyünk el kell fogadnunk az ő játékszabályaikat, ha ők idejönnek akkor is nekünk kell alkalmazkodni.

A Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke elmondta, az elmúlt évtizedekben óriási demográfiai robbanás ment végbe a Közel-Keleten, kilencszeresére növekedett a lakosság. Az emberek elindulnak Európa felé, mert nem tudnak megélni.

A professzor szerint valóban háború van azon a vidéken, a konfliktust azonban külső erők robbantottak ki. Szíriából milliók menekültek a környező szegény országokba - Jordániába, Libanonba, Törökországba -, ahol nemzetközi szervezetek támogatásaiból működő táborokba kerültek, de ezek a segélyek elapadtak, részben ezért keltek útra az emberek Nyugat-Európa felé.

Maróth Miklós hozzátette: az érkezők igen kis része menekül valóban a háború elől, ezért ki kell szűrni azokat, akik csupán haszonélvezői próbálnak lenni mások tragédiájának. Hangsúlyozva, ez nem irgalmasság kérdése, el kell dönteni balekok vagyunk, akit kihasználnak, vagy sem.

Megállapítása szerint egyik legfőbb gond, hogy Európa elvesztette döntéskészségét, mert nincs már identitása.