Csaknem 110 ezren adtak be jelentkezési kérelmet egyetemekre, főiskolákra, ami 78 százaléka az elmúlt évi számnak A legjelentősebb a csökkenés alapképzésben a gazdaságtudományi képzési területen: a tavalyi 18 százalékról 4 százalékra apadt a jelentkezők aránya, míg a műszaki képzéseknél 5 százalékos bővülés tapasztalható.

Az összjelentkezői adat alacsonyabb az elmúlt három év jelentkezői számánál, viszont magasabb a 2007-es és a 2008-as adatoknál - olvasható az Oktatási Hivatal közleményében, amely kitér arra, hogy a jelentkezői összlétszám-hullámzás okai összetettek.

A hivatal szerint abban jellemzően szerepet játszik a finanszírozás átalakítása, az új rendszerrel kapcsolatos kivárás, és az is, hogy az idén magasabbak az elvárások a jelentkezőkkel szemben.

Gyakorlatilag nem változott a jelentkezések száma a kormány által preferált agrár, informatika, műszaki, valamint a természettudomány képzési területen, illetve az egységes, osztatlan képzések között az orvos- és egészségtudomány képzési területeken.

Az elmúlt évhez képest nőtt az állami ösztöndíjas jelentkezések száma a mesterképzések esetén a jogi, a közigazgatási, valamint a művészeti képzési területen - olvasható az összegzésben.

Jelentősen, 18 százalékról 4 százalékra csökkent a gazdaságtudományi képzéseket választók aránya, míg jogi képzésnél 4 százalékról 2 százalékra apadt a kérelmezők aránya.

Agrárképzéseket a tavalyi 5 százalékkal szemben a diákok 6 százaléka jelölt meg, míg a bölcsészettudományi területen 10 százalékról 12 százalékra nőtt a kérelmek aránya. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen 8 százalékról 12 százalékra emelkedett a kérelmezők aránya.

A nappali állami ösztöndíjas alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre első helyen jelentkezők száma mintegy 67 százaléka a tavalyinak. Mesterképzésre idén első helyen összesen 21 772-en (közülük 19 753-an első helyen állami ösztöndíjas képzésre) jelentkeztek. Ez mintegy 13 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben.

A képzési szinteket nézve a jelentkezők 66 százaléka első helyen alapképzésre, 8 százaléka egységes, osztatlan képzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 6 százaléka felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. Az alap-, egységes osztatlan és felsőfokú szakképzésre jelentkezők 52 százaléka érettségizik idén, tavaly ez a szám 46 százalék volt.

A jelentkezők túlnyomó többsége elsősorban nappali munkarendben kíván tanulni (75 százalék), a levelező munkarend inkább az idősebb korosztályra és a diplomásokra jellemző (23 százalék).

A közlemény kitér arra is, hogy egyre többen tesznek emelt szintű érettségit, 2012-ben vizsgatárgyanként - amennyiben az adott képzésen a pontszámítás az adott tárgyból történik - már 50 többletpontot kaphatnak a jelentkezők a felvételi eljárás során. Az idén érettségizők 94 százaléka alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre jelentkezett, 85 százalékuk első helyen állami ösztöndíjas képzésre szeretne bekerülni.

A tavalyi évhez képest pozitív változásként említi az OH, hogy nőtt az első helyes önköltséges jelentkezők aránya, a tavalyi 13 százalékról 20 százalékra. "Ez azt mutatja, hogy egyrészt a felsőoktatás iránt megvan a fizetőképes kereslet, másrészt azt is, hogy várhatóan lesz igény a Diákhitel 2 termékre" - írta a hivatal a közleményben.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január 5-én jelentette be, hogy a kormány elfogadta az idei évre vonatkozó felsőoktatási felvételi keretszámokat. Mint akkor mondta, mindenki bejuthat a felsőoktatásba, aki elér legalább 240 pontot, közülük csaknem 50 ezer hallgató tanulhat úgy, hogy tanulmányi költségeit részben vagy egészben az állam fizeti. Közlése szerint az új felsőoktatási törvény értelmében három finanszírozási forma lesz. Mintegy 34 ezer hallgatónak - "értelemszerűen a legjobbaknak", a legnagyobb arányban a műszaki, a természettudományi és az informatikai szakokon - száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15 550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam.

A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik nem kapnak állami ösztöndíjat, nekik elindul a Diákhitel 2., amely "komoly állami kamatgaranciával" fedezi az érintett hallgatók tanulmányait - ismertette az oktatási államtitkár, majd megjegyezte, hogy megmarad a Diákhitel 1. is, amelyet mindenki igénybe vehet.