A locsolkodás idején, amikor a piros tojás is gazdát cserélt, érdemes megtudnia honnan is ered ez a szokás? Na és a nyuszi mit keres itt?
A locsolás eredete valójában a keresztelésre, illetve arra a legendára vezethető vissza, hogy a Jézus feltámadásáról hírt vivő asszonyokat a katonák úgy akarták elhallgattatni, hogy vízzel locsolták le őket vagy a patakhoz vitték, s megfürdették.
A „vízbevető" hétfőként is emlegetett húsvéthétfőn a legények a lányokat a kúthoz cipelték és ott nyakon öntötték őket. Más helyeken megelégedtek a kíméletesebb, vízipisztolyos „megoldással", később pedig a szagos vizes spricceléssel.
A kor előrehaladtával – először a dunántúli városokban – a fiúk, férfiak húsvéti „fegyverarzenáljába" bekerült a szódavizes „locsolkodás" is. A legények locsolkodását a lányok díszített (hímes, írott, piros) tojásokkal köszönték meg. Egyes vidékeken a tojás mellé bort, pálinkát, süteményt is kínáltak a locsolkodóknak. A locsolkodás egyre több vidéken már csak idegenforgalmi látványosság, illetve alkalom arra, hogy a férfiemberek, legények és serdületlen fiúk – ki egy pohárka ital, ki némi aprópénz reményében – végiglátogassák rég nem látott hölgyismerőseiket, vagy tágabb családjuk tagjait.
Ha időben visszább megyünk, a locsolás, az ősi termékenységvarázslás és megtisztulás jelképe. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, és elküldik egymásnak. A kosárban lévő tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják egymást.
A tojást, mint a termékenység, az élet és az ujjászületés szimbólumát, minden vallásban megtaláljuk. A Nap tiszteleteként a kínaiak már 5000 évvel ezelőtt a tojást pirosra festették. Az egyiptomiaknál volt egy Istennö, akinek a neve lefordítva Ös – tojást jelent. Akkoriban neki köszönték meg az emberek az életerőt. Valamikor a tojásfestés pogány szokás volt és ebből Kr. u. 200 körül a rómaiak keresztény hagyományt teremtettek. A tojás nem más, mint Jézus feltámadása által hirdetett élet szimbóluma. A piros pedig a mártírok vérét, a Napot valamint a szerelmet jelképezi.
Az egyik verzió szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe. A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.
A húsvéti tojás karrierje valószínűleg a középkorban kezdődött. Akkoriban volt szokás a bérleti díjat és az adót tojás, tyúk és nyúl formájában megfizetni, méghozzá Húsvét idején. Ebből az „adótojásból“ vált később a húsvéti tojás, amit csak a reformáció után dugtak el a gyerekeknek megkeresés céljából. Ez a hagyomány a mai napig él Németország területein. A 17. században vált divattá a húsvéti tojás díszítése különböző motívumokkal, írással, képekkel. Szükség volt a felnőtteknek valamiféle magyarázatra a gyerekekkel ellentétben, mert ugyanis az valahogy világos volt, hogy a tyúk ilyen kincset nem tud tojni, így került a képbe a húsvéti nyúl. A nyulak ugyanis megszenvedtek az életükért, tavasszal gyakorta keresték fel azért a falvakat, hogy a répa és a káposzta maradékait megtalálják és jól lakhassanak velük. Éppen ezért némely falvak környékén még gólyával , rókával vagy kakukkal osztozkodtak e finom falatokon.
A húsvéti nyuszi is nagyon sok természeti népnél a termékenység szimbólumának számított, mely kicsit csodálnivaló. A fáradhatatlan Szeretö Asszonyát évente akár 20 gyermekkel is megajándékozta. Éppen ezért a nyúlhús fogyasztása a VIII. században pápai rendelkezésre tiltva volt. A féktelen húsfogyasztás megtestesült szimbóluma bűnnek számított a tiszta, szemérmes keresztényeknek.
Mivel számos kultúrában a nyuszik szoros kapcsolatban állnak a Holddal, Eostre istennőt nyuszik képében ábrázolták. A húsvéti tojásokat hozó nyuszi története eredetileg Németországból származik. A hagyomány szerint, a jó gyerekeket a Mágikus Nyuszi, az Oschter Haws egy csokoládétojásokkal teli kosárral ajándékozza meg.
