A holokauszt 470 hódmezővásárhelyi áldozatára emlékeztek az Emlékpont és a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség közös rendezvényén a vásárhelyi zsinagógában, majd a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen mutatták be Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze az első világháborúban részt vett hódmezővásárhelyi zsidó katonák sorsát ismertető könyvét.
Az élet megtanította a magyarországi zsidó közösségeket arra, hogy hiába változtatják meg kulturális identitásukat magyarrá, változtatják magyarra nevüket, s válnak bármely település iparkodó polgárává, s vallásukat is hiába váltják keresztényre, zsidó származásukat számon tartják. Nem hetvenöt éve, 1944 nyarán kezdődött meg a magyarországi zsidóság kirekesztése és jogfosztása – erről Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója szólt, hozzátéve, hogy a náci Németország megszálló haderejének jelen kellett lennie hazánkban ahhoz, hogy a haláltáborokba hurcolják a magyarországi zsidóság jelentős részét. Azonban a magát „keresztény úri középosztálynak” definiáló csoport már az 1910-es évektől készen állt, hogy a zsidóságnak a gazdasági életben az újságírói, mérnöki, vagy orvosi pályán elfoglalt helyét átvegye. Mindez jogfosztáshoz, a vagyon elvételéhez, pusztuláshoz vezetett hetvenöt éve.
A Soá idején több száz hódmezővásárhelyi zsidót származása miatt öltek meg. Erről a megemlékezésen Erdélyi Miklós, a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség elnöke beszélt, hozzátéve, hogy Vásárhely igyekezett tisztességesen eljárni és az akkori polgármesterhelyettes Beretzk Pál nem létesített gettót. S hogy a városból hetvenöt éve elhurcolt zsidók fele visszatérhetett, annak köszönhető, hogy egy megmenteni tervezett, kecskeméti prominens zsidó csoport helyett az ő szerelvényüket irányították Auschwitz gázkamrái helyett az ausztriai Strasshofba.
Nagy Gyöngyi történész „A magyar zsidóság igen hazafias” Magyar zsidó katonák az első világháborúban címmel, az Első Világborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával megjelent kötetének bemutatóján Miklós Péter hangsúlyozta: a könyv nemcsak emléket állít a Nagy Háborúban harcolt izraelita vásárhelyi polgároknak, hanem külföldi, magyar és helyi közgyűjteményekre alapozó, gazdag dokumentációs hátteret is közöl.
– Nagy Gyöngyi a legmodernebb kutatási módszereket alkalmazta a kötet összeállításánál – jelentette ki a bemutatón a szerzővel beszélgető Szigeti János nyugalmazott középiskolai történelemtanár, a könyv egyik lektora.
Hódmezővásárhelyről kereken kétszázötven zsidó katona vett részt az Első Világháborúban, közülük 192-en a fronton, vagy annak közvetlen közelében teljesítettek szolgálatot, akik közül hatvanan kitüntetést is szereztek. Erről Nagy Gyöngyi beszélt, hozzátéve: a hadba vonult vásárhelyi izraelita katonák közül negyvenketten haltak hősi halált, míg a hazatértekből harmincheten estek a holokauszt áldozatául.
Az Emlékpont Könyvek sorozatban megjelent kiadvány ingyenesen letölthető az Emlékpont honlapjáról.
