Egy nappal a trianoni békediktátum aláírásának évfordulója – és egyben a Nemzeti Összetartozás Napja – előtt a hódmezővásárhelyi Emlékpont a békeszerződésről és a párizsi magyar delegációt vezető Apponyi Albert tevékenységéről rendezett konferenciát.
Miklós Péter, a közgyűjtemény vezetője kijelentette: fontos, hogy nemcsak a nemzet 96 évvel ezelőtti szétszakítására emlékezetünk ezen a napon, hanem arra is, hogy a trianoni döntés miatt a határon túl élő magyarok már hat éve a magyar nemzet részének érezhetik magukat, nemcsak lelki értelemben, hanem jogi szempontból is, amelyet a magyar állam lehetővé tett.
A konferenciát megnyitó beszédében Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára – aki maga is történész – kijelentette: Apponyinak nem volt lehetősége befolyásolni az előre megírt ítéletet, a békediktátum tartalmát.
Trianonban nem szerződést, hanem diktátumot kellett aláírnia kiutazott magyar delegációnak, amelynek összeállítására valódi – mai kifejezéssel élve – castingot rendeztek a kormányban, s csak az utolsó napon állt össze a különvonattal indulók névsora – jelentette ki Vizi László Tamás főiskolai tanár, a Kodolányi János Főiskola rektorhelyettese.
A trianoni diktátum – amely egy hevenyészett, pontatlan és egyben később sok vitára okot adó szerződés volt – terület- és vagyonátadást is rögzített. Erre mutatott rá előadásában Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora, aki kifejtette: nem volt más választása az országnak, hiszen csak az aláírás által térhetett vissza nemzetközi jogi alany státuszába. A professzor kiemelte: túl azon, hogy nemzetrészeket szakított el a diktátum, az addig 45 milliárd aranykorona értékű nemzeti vagyon 15 milliárdra apadt.
Anka László, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa Apponyi Albertnek a béke érdekében kifejtett tevékenységét elemezve részletezte az Interparlamentáris Unió tagjaként végzett munkáját.
– A trianoni határokat már 1919 tavaszán meghúzták, minden esetben Magyarország kárára – erről Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem tanára szólt előadásában, rámutatva: a magyar tárgyalódelegáció útja során több alkalommal is megalázó helyzetbe került.
Gulyás professzor hozzátette: a mérhetetlenül szigorú és elfogadhatatlan döntés eredményeként az ország területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre csökkent, a lakosság száma 18 millióról 7,5 millióra apadt, s mintegy 3,2 millió magyar rekedt a határokon kívül.
A konferenciát záró előadásában Tarján M. Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusza az Apponyi nevével fémjelzett oktatási törvénycsomaggal kapcsolatos tényekre és legendákra hívta föl a figyelmet, s ismertette saját új kutatási eredményeit is.
