Volt liba kartonból, énekben-táncban, volt libazsíros kenyér hagymával, liba zsírjában és tepsiben sütve, csak éppen élő liba nem gágogott, amit talán senki sem sajnált.
Fotók: VH
A kabátban táncoló gyerekek is azt mutatták, hogy végképp itt az ősz. Ez persze semmit sem vont le a jó hangulatú rendezvényből, amelynek azok lehettek részesei, akik vasárnap délelőtt Hódmezővásárhelyen a Tájházban a Márton-napi programon vettek részt.
Az idén is megelevenednek a Márton-napi hagyományok, amelyek eredetéről Terendi Viktória a Tornyai János Múzeum néprajzosa beszélt. „A fehér, hosszú libacsont havas, a rövid, barna pedig sáros telet jövendölt” mondta a Márton-nap kultuszának egyik hiedelméről. Beszélt arról is, hogy mindig is jelentős volt Magyarországon Márton Nap kultusza. Sőt, mint a gazdasági évet lezáró ünnepet is számon tartották. Ezután már a Karácsony előtti böjtre készültek az emberek, ezért volt fontos, hogy még egy nagy lakomán mindenki jóízűt ehessen.”
A november 10-én délelőtt a Tájházban felidézett Szent Márton legendakör után Tápai Lászlóné Mariann néptáncos óvodásainak műsora csalt mosolyt a sűrűn fotózó szülők és az érdeklődők arcára.
Ebédre kemencében sült libát és libazsíros kenyeret lehetett kóstolni. A gyerekeket libás játszóház várja: lúdtollal lehetett írogatni, vagy libás díszeket készíteni.
Ez volt a hetedik alkalom, hogy a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ Márton-napi programot szervezett, amelyről Sonkoly Ágnes főszervező elmondta: „Mindig igyekszünk feleleveníteni a népi hagyományokat, nem csupán a jó hangulat miatt, hanem azért is, hogy az utánunk következő generációnak is átadhassuk.”
Honnan is ered?
A legenda szerint a libák segedelmével tours-i püspökké emelt Márton kárpát-medencei tisztelete a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. Szent Márton a középkori Európa egyik legnépszerűbb szentje, így a katonák, a szerzetesek és a püspökök is védőszentjüknek tekintették. Abban, hogy a magyar királyok patrónusa, Magyarország védőszentje lett több tényezői is közrejátszott. Egyrészt a bencés hagyomány szerint Márton a pannonhalmi várhegy alatt lévő településen született 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. Ezen hagyomány egyik magyarázata annak is, hogy legkorábban létrehozott és egyben az elsőként, 996-ban alapított magyarországi bencés monostor és apátság védőszentjéül Szent Mártont választották. Az utóbbi évtizedekben bebizonyosodott, hogy Márton szülőhelyeként említett Savaria település a mai Szombathellyel azonosítható.
