Az LMP-s Szilágyi Péter szerint Lázár Jánosnak nincs igaza, amikor azt mondja, hogy nem is a tőzsdére vitte Hódmezővásárhely pénzét, hanem határidős ügyletekbe fektette, mert ilyen ügyleteket a nemzetközi devizapiaci tőzsdén szoktak kötni - az ellenzéki politikus ezt kedden közölte az MTI-vel.
Szilágyi Péter először múlt héten sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az LMP szerint Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere "közpénzből tőzsdézett" a város rábízott vagyonával, amivel eljátszotta hitelét. Lázár János viszont erre reagálva azt közölte, hogy ő a közgyűlés jóváhagyásával járt el, amikor az árfolyamok kedvező mozgását kihasználva nyereséget realizált a város a kötvényéhez kötődő határidős opciós ügyleteivel, és soha nem folytatott tőzsdén műveleteket a város vagyonával.
Az LMP-s politikus keddi közleményében ugyanakkor azt írja, Lázár János védekezése, miszerint nem is a tőzsdére vitte a pénzt, hanem határidős ügyletekbe fektette, "olyan, mintha azt mondaná, nem is lottózott, hanem rulettezett". Határidős opciós ügyleteket kötni a nemzetközi devizapiaci tőzsdén, angol nevén forex-en (foreign exchange) szoktak, tehát még a szó szoros értelmében is igaz, hogy Lázár János tőzsdézett, hiszen a valutatőzsdén forgatta meg a város pénzét - közölte.
Szilágyi Péter úgy véli: az, hogy Lázár János mindezt a képviselőtestület felhatalmazásával tette, azt jelenti, hogy jogilag nem követte el a hűtlen kezelés bűntettét, ugyanakkor politikailag viselnie kell annak következményét, hogy felelőtlenül gazdálkodott a város pénzével, és a kezdeti nyereség után jelentős veszteséget okozott közösségének.
Az ellenzéki képviselő közleményében arra is felhívja a figyelmet, hogy a kötvény kibocsátásából származó pénzt Hódmezővásárhely nem bankbetétbe vagy államkötvénybe tette, hogy biztosan megmaradjon, hanem olyan ügyletekbe vágott, amelyek lényege, hogy az árfolyamok kedvező változása esetén nagy nyereséget hoz, kedvezőtlen változás esetén pedig nagy veszteséget. "Ezt minden nyelven úgy hívják: spekuláció. Lázár János tehát közpénzekkel spekulált" - szögezi le az ellenzéki politikus, aki szerint már a hitel svájci frankban való felvétele is spekuláció: hiszen tisztában voltak azzal, hogy az "olcsó" hitel ára magasabb árfolyamkockázatot is jelent.
Szilágyi Péter megjegyzi azt is, hogy az LMP nem kíván igazságot tenni Lázár János és az Erste Bank, "a két, mára egymástól elhidegült üzlettárs" vitájában. Az ellenzéki politikus elismeri, hogy a bankok igen jól jártak sok évig, először az államilag garantált lakáshitelek, majd a devizahitelek felfutásával, és felelőtlen módon ők sem számoltak jelentős árfolyamkockázattal, viszont hamisnak és durván egyoldalúnak tartja az a beállítást, miszerint a "gonosz bank átverte a nép érdekét képviselő jó szándékú polgármestert".
Lázár János a kötvénykibocsátással kapcsolatban írt korábbi közleményében kiemelte: a kötvényt soha nem jegyezték a tőzsdén, a kötvényből befolyó pénzt soha nem fordította a közgyűlés tőzsdei műveletekre. A polgármester közölte, hogy az Erste Bank javaslataira, tanácsaira és szolgáltatásaira támaszkodtak, a hasznon pedig osztoztak a pénzintézettel. Kifejtette, hogy az Állami Számvevőszék részletesen megvizsgálta és törvényesnek találta mind a kötvény kibocsátásának menetét, mind a felhasználását, mind pedig a pénzügyi műveleteket, amelyek mintegy 1,8 milliárd forint hasznot hoztak, amellyel a város adósságát csökkentették.
Az ügy előzménye, hogy a hódmezővásárhelyi önkormányzat tavaly december 29-én fordult levélben az Erste Bankhoz a 2006-ban zárt körben kibocsátott svájci frank alapú kötvény kapcsán keletkező árfolyamveszteség megosztását kérve a pénzintézettől. Az önkormányzat 2006-ban 694 darab 100 ezer svájci frank névértékű kötvényt bocsátott ki. Az akkor 173,41 forintos árfolyamhoz képest decemberben a svájci frank árfolyama meghaladta a 251 forintot.
Lázár János január 31-én közölte, hogy az Erste Bank a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak adott válaszában egyértelműen elzárkózott az árfolyamveszteségből eredő kockázat megosztásától. A politikus szerint a pénzintézet 2011 decemberében és hétfőn küldött leveleiben ultimátumot adott: 10 milliárd forint értékű, egyösszegű kötvényvisszaváltás megvalósítása esetén hajlandó változtatni a közte és az önkormányzat között lévő szerződés feltételein. Ez a 2006-ban kibocsátott, akkor 12 milliárd forint értékű kötvény csaknem tízéves törlesztésének felel meg.
A február eleji közgyűlési ülésen arról döntöttek a hódmezővásárhelyi képviselők, hogy folytatják az egyeztetéseket az Erste Bankkal. A közgyűlés fölhatalmazta Lázár János polgármestert, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a svájci frank-forint árfolyam miatti veszteségek viseléséből az Erste Bank Hungary Zrt. is vállaljon részt. A képviselők egyhangúlag felhatalmazták a polgármestert arra is, hogy szükség esetén forduljon az igazságszolgáltatáshoz, valamint kérje az Országgyűlés, illetve a kormány segítségét.
