Egy gyöngyszem Vásárhely sportéletében - mondhatnánk, ha ez a „gyöngyszem” nem „gurult” volna el egészen Budapestig. Szülei bánatára és legnagyobb örömére. Hiszen bár hét szám távol van az otthontól, ám mégis jó útra „gurították.” Oda, ahol nagy becsben tartják akarását, tudását, kitartását, ja és az álmait!

„2013-ban szeretnék kijutni a VB-re, amit Mexikóban rendeznek meg. És talán egyszer az olimpiára”

Hogy azért ez nemcsak álom, hanem nagyon is megvalósítható, arra eredményei a bizonyság:

nemzetközi versenyeken három aranyérem, öt ezüstérem, további tucatnyi hazai dobogós helyezés. A legfontosabb: kétszeres junior Magyar Bajnok. Mindez ékes bizonyíték: neki szerelem a taekwondo!

„Kisgyerek korom óta sportolok. Sok sportágat kipróbáltam már, például a fitnesst, atlétikát, lovaglást, úszást, teniszt… Végül a taekwondonál maradtam”

Ekkor 14 éves volt. Az elmúlt években az állandó edzésein erősödött a sportban és az elszántságban. A Budapest előtti utolsó hónapokban a Hwarangdo Sportegyesület sportolójaként.

„14 éves korom óta próbálom a legtöbbet megtudni erről a sportágról. Sokat gondolkodtam azon, hogy mi van benne, ami ennyire nagy hatással van rám. Megtetszett a mozgáskultúrája, az emberek mentalitása, és ha már küzdősportot választottam, akkor fontos volt az is, hogy az legyen olimpiai sportág.”

Na, itt lépett közbe az édesanyja, Márkus Erika, akinek a biztatására Budapesten a Bródy Imre Gimnázium élsportolói osztályába iratkozott. A taekwondozást pedig a Goldstar SE-ben folytatja.

„Budapesten tanulok, kollégiumban lakom. Ennek a változásnak a legfontosabb tényezője az volt, hogy minél többet fejlődjek és versenyezzek a sportágamban, ott tudjak lenni minden válogatott edzésen.”

„Minden nap vannak edzéseim, olykor reggel is. Tehát iskola, edzés, tanulás, pihenés, ez egy napom fő irányvonala. Sokszor hétvégén sem tudok a kollégiumból hazajönni a családomhoz, mert akkor vannak a válogatott edzések, versenyek, olykor a külföldi edzőtáborok.”

Egy-egy Hódmezővásárhelyen töltött örömteli hétvége, néha egy kis mozi, de sok szabadideje nincs, sőt a hétköznapok is utazgatással telnek, sokszor késő este van, mire visszaér a koleszba. Szobatársai most már megértőek, hogy nem bulizni van, amikor rendszeresen 10 – fél 11 körül beesik.

„Az elvárások velem szemben most nőttek, mivel az idén kerültem fel a felnőtt kategóriába, ahol nagyon erős a mezőny. Ráadásul 2011-ben juniorként Magyar Bajnok voltam, tehát én magam is vártam, hogyan tudok majd beilleszkedni a felnőtt kategóriába. A 2012-es évben már felnőttek között versenyeztem, az első a Belga Open volt, ahol pontszerző helyen végeztem. Októberben a magyar bajnokságon megszereztem első felnőtt magyar bajnoki címemet. Ez visszaigazolás volt számomra, hogy jó úton haladok a célom felé. Bár az út még nagyon hosszú, és rengeteget kell tanulnom, mivel a taekwondo óriási kihívás és igen összetett sportág. Ennek köszönhetem, hogy sok mindenre megtanított. Küzdeni kell, minden edzésen, minden versenyen, és a vesztes meccsek után is a jövőbe kell tekinteni, nem elfeledve, hogy a cél valami sokkal htalmasabb. Ezt csak is áldozatos munkával lehet elérni.”