Megváltozó országnév, kiskorúak utáni járó szavazati jog, megyék helyét átvevő vármegyék, beépített államadósságfék - ezek a legfontosabb részei a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetének, amely azonban még nem tekinthető végleges verziónak.

Az alaptörvény négy fejezetből állna és a következő mondattal zárulna: "Legyen béke, szabadság és egyetértés."

Elkészült a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete - jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A dokumentum szerint az Országgyűlés is kérhetne előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (Ab), Kúria lenne a Legfelsőbb Bíróság új neve, ötévente lennének önkormányzati választások, és a kiskorú gyermekek utáni szavazati jog biztosítására is lehetőséget adna az alkotmány.

Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat címet viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól. Az még nem dőlt el, hogy a jogszabály a "Magyarország alkotmánya" vagy a "Magyarország alaptörvénye" címet viseli majd - mondta Lázár János.

Mint fogalmazott, a Fidesz-KDNP Szájer József vezette alkotmányszövegező bizottsága Európa "legjövőorientáltabb" alkotmányszöveg-tervezetét terjesztette elő; "ezt az alkotmányt az Országgyűlés nemcsak a mának, hanem döntő mértékben a jövőnek, gyermekeinknek és unokáinknak is fogja megalkotni."

Még nem tekinthető véglegesnek a tervezet

A frakcióvezető kiemelte: ennek az alkotmánynak a legfontosabb szellemi küldetése az 1956-os forradalom és szabadságharc alapértékeinek vállalása. Fontosnak tartják, hogy az alkotmány világosan foglaljon állást a múlt lezárását illetően: a jövő Magyarországa semmilyen közösséget nem fog vállalni - a tervek szerint - a diktatúra rendszerével, "1990 májusával kezdődik az új demokratikus Magyarország." Végérvényes szakítást jelent az új alkotmány szövegtervezete az 1990 előtti korszakkal közjogi értelemben is - mondta, hozzátéve: "egyértelműen letesszük a voksot a nyugati civilizációban elfoglalt helyünk mellett és jövőnk mellett."

Lázár János szólt arról is, a tervezetük arra tesz javaslatot, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármesterek megválasztása után a mandátumuk öt évre szóljon.

Rámutatott: a szövegezőbizottság figyelembe vette a köztársasági elnök három felhívását is, így a magyar nyelv védelmét, a mozgás fontosságát, és kerülik a tervezetben az idegen szavakat.

Lázár János hangsúlyozta: a kiosztott szöveg, amelyről csütörtökön dönt a Fidesz-KDNP-frakciószövetség, nem tekinthető az utolsó verziónak, hiszen az mind a frakcióülésen, mind a várhatóan március 21-én kezdődő parlamenti vitában, mind pedig a nemzeti konzultáció válaszlevelei alapján módosulhat még. Utóbbival kapcsolatban tájékoztatott: eddig mintegy 500 ezer visszajelzés érkezett. A nemzeti konzultációs testület folyamatosan dolgozza fel a visszaérkezett leveleket - jegyezte meg.

A tervezetet Harrach Péterrel, a KDNP frakcióvezetőjével nyújtja majd be az Országgyűlésnek a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője hétfőn, majd Schmitt Pál államfőnek is átnyújtják a dokumentumot.

Az Országgyűlés április 18-án dönthet az új alkotmányról, Schmitt Pál pedig április 25-én írhatja alá.

Megváltozhat az ország neve is

A tervezett alaptörvényszöveg a Himnusz első sorával kezdődne, majd a preambulummal folytatódna, amelynek első bekezdése a következőképp hangzik: "Mi, a magyar nemzet tagjai az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit."

Az Alapvetések című fejezet rögzíti, hogy az országot Magyarországnak hívják, szemben a jelenleg hivatalos Magyar Köztársaság elnevezéssel. A tervezet szerint Magyarország független demokratikus jogállam és köztársaság, a hatalom forrása a nép.

Rendelkezik az Alapvetések fejezet többi között arról, hogy Magyarország területe vármegyékre, városokra és községekre tagozódik.

A rendelkezések között szerepel, hogy Magyarország "az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért."

A tervezet szerint "Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját", illetve támogatja a gyermekvállalást.

A szöveg alapján az ország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik; Magyarország pedig "a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik".

Az alkotmánytervezet Szabadság és felelősség című fejezete szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. A tervezet kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, és azt is, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Tiltaná a tervezet a kínzást, az embertelen bánásmódot, az emberkereskedelmet és az "emberi egyedmásolást".

Az Ab-tól kérhető lenne az előzetes normakontroll, azoonban nem kapná vissza ősszel elvett jogköreit

A tervezet szerint az Országgyűlés is kérhetne előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (Ab). A szöveg úgy szól: "az Országgyűlés - a törvény kezdeményezője, a kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak."

Ha a Ház így dönt, a parlament elnöke csak akkor írhatja alá a törvényt, és küldheti meg az államfőnek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alkotmányellenességet.

Az új alkotmány is tartalmazná azt a passzust, amelyet a jelenleg hatályos alaptörvénybe még tavaly ősszel a fideszes Lázár János kezdeményezésére foglaltak bele: ennek alapján költségvetési kérdésekről, adókról, illetékekről, járulékokról szóló törvényeket csak akkor semmisíthet meg az Ab, ha azok alapjogokba ütköznek.

Az alkotmánytervezet alapján Kúria lehet a Legfelsőbb Bíróság (LB) neve, a tervezetben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem szerepel.

Kiskorúak után járna a szavazati jog

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának neve alapvető jogok biztosára változna, akinek lennének helyettesei. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról nem szól a tervezet a jelenleg hatályos alaptörvénytől eltérően.

A tervezet szerint az alkotmány kimondaná, hogy az alapvető jogok biztosa különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek érdekei, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére.

A választójog részletes szabályait nem tartalmazza az alkotmánytervezet, de akár a kiskorú gyermekek utáni szavazati jog biztosítására is lehetőséget adna. E szerint a jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának - illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek - további egy szavazati jogot biztosít.

A tervezet kitér arra is, hogy minden nagykorú állampolgárnak van választójoga, ugyanakkor sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.

Az alaptörvény fékezné az állami hitelfelvételt

A dokumentum szerint az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhatna el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését; ettől csak különleges jogrend idején, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésénél, az egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehetne eltérni.

A javaslat közpénzügyi fejezete - amely a jelenleg hatályos alaptörvényben nincs - kimondaná: a központi költségvetésnek biztosítania kell, hogy az államadósság szintje ne haladja meg az előző évi bruttó hazai termék értékének felét; a kormány pedig nem vehetne fel olyan kölcsönt, amelynek következtében az államadósság szintje meghaladná az előző évi GDP 50 százalékát.

Az alkotmánytervezet szerint ötévente választanák meg a helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestereket. A helyhatóságokat illetően a javaslatból - azzal összefüggésben, hogy a megye helyett a vármegye kifejezést használnák - kiderül, hogy a megyei közgyűlések helyett a vármegyei képviselő-testület elnevezést vezetnék be.

Az alkotmánytervezet szerint az alaptörvény végén felsorolnák az igennel szavazó képviselők nevét rangok, pártmegjelölések nélkül. A nevek felsorolása előtt a következő mondat szerepelne: "Mi, a 2010. április 25-án megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, Magyarország első egységes Alkotmányát a fentiek szerint állapítjuk meg."

A nevek után a következő szöveg állna: "Legyen béke, szabadság és egyetértés".