A város polgárai elmondhatták véleményüket az alkotmányszöveg-tervezetekről, illetve a kor technikai eszközeinek segítségével bekapcsolódhattak az alkotmányozás folyamatába.
A Nemzeti Konzultációs Testület megyei jogú városok közgyűléséhez intézett felhívásának megfelelően Hódmezővásárhelyen március 18-án, pénteken 16 órától közmeghallgatáson tárgyalták meg az alkotmányjavaslatokat a hódmezővásárhelyi önkormányzati képviselők és a város polgárai. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere a tanácskozáson történelmi jelentőségűnek nevezte a képviselő testületi ülést.
A város közgyűlése 1990-es megalakulása óta még egyszer sem volt olyan helyzetben, hogy alkotmányszöveg-tervezeteket tárgyaljon meg, mondjon azokról véleményt, illetve a kor technikai eszközeinek segítségével meghívja a város polgárait, hogy kapcsolódjanak be az alkotmányozás folyamatába - mondta Lázár János.
Történelmi jelentőségű az ülés azért is, mert a város polgárainak, képviselőinek bevonásával Magyarország első demokratikus és írott alkotmánya készül - hangsúlyozta a fideszes politikus.
Az öt és fél órás tanácskozás résztvevői megismerhették a Fidesz-KDNP képviselői és a Szili Katalin által benyújtott jogszabály tervezet is. A vásárhelyiek a személyes felszólalásokon túl telefonon és e-mailben is kifejthették véleményüket az alaptörvény-tervezetekkel kapcsolatban.
A közmeghallgatás végén ellenszavazat nélkül elfogadott határozatban a képviselők azt kérték a jogalkotótól, valamint a Nemzeti Konzultációs Testülettől, hogy mérlegelje a hitvallás kifejezés teológiai jelentőségét, a korábbi egyháztörténeti hitvallások - skót, helvét, belga - jelentését. Vizsgálja meg az 1945-ös választások társadalmi üzenetét, és demokratikus jelentőségét; a vármegyerendszer társadalmi jelentését és értelmezési különbségeit, s mérlegelje a családi választójog javaslatának ellentmondásos társadalmi fogadtatását.
A képviselők fontosnak tartják, hogy a nemzeti vagyon védelme terjedjen ki a termőföld és a természeti kincsek védelmére is, ezért kérik a nemzeti vagyon fogalmának ekképp történő értelmezését.
A határozat elfogadói azt várják a jogalkotótól, hogy mérlegelje a fenntartható fejlődés fogalmának értelmezését; vizsgálja meg a lelki egészség, a betegségmegelőzés jelentőségét, az egészségmegőrzésének kötelességét, valamint fontolja meg a 2008-as szociális népszavazás egészségügyi ellátásra vonatkozó eredményének alkotmánybeli rögzítését is.
