A parlamentben megszavazták a felsőoktatási törvénytervezetre vonatkozó azon módosítást, mely hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát" nyújtana a 2013 és 2016 között felsőoktatási tanulmányaikat abszolválóknak.

 

 

 

 

 

Nem minden rektor fog igent mondani a nyelvvizsga-amnesztiára.
A végső döntést az egyetemek, főiskolák szenátusai hozzák majd meg - kérdés, hogy kockáztatják-e a diplomák munkaerő-piaci elismertségét az átmeneti engedménnyel.

 

A legkönnyebb helyzetben azok a vezető egyetemek vannak, ahol viszonylag alacsony azoknak a hallgatóknak a száma, akik abszolválnak ugyan, de a diplomájukat nem vehetik át, a legnépszerűbb intézményekben már a ponthatárok is olyan magasak, hogy a - többek között - nyelvvizsgával megszerezhető többletpontok nélkül a diákoknak esélyük sincs bekerülni az államilag finanszírozott helyekre.

 

A többi egyetemhez hasonlóan a Szegedi Tudományegyetem diplomaátadó ünnepségein sem mindenki veheti át a diplomáját, csak az oklevelet. Nagy a különbség az SZTE karai között: tavaly például a jogászok 10 százalékának; az orvosin 88 medikusból 3-nak, az egészségtudományi kar diplomaosztó ünnepségén a 175 záróvizsgázó közül 65 -nek; a mérnöknek készülők kétharmadának nem volt meg a nyelvvizsgája. A Mérnöki Karhoz hasonló volt az arány a hódmezővásárhelyi székhelyű Mezőgazdasági Karon: december 16-án a 68 hallgató csak alig egyharmada, húsz végzős vehette át a diplomáját.