Ünnepséget rendeztek Hódmezővásárhelyen a Kéktói Ménesnél, amelyet Árpád-házi Daka József Királyi Ménessé nyilvánított, Kucsora Istvánt pedig Kéktói Magyar Királyi Méneskapitánnyá nevezte ki.
Hogy ki is „Őfelsége” ahogy a megszólítása dukál: Árpádházi Daka József a magyar trónra tart igényt. Hiába a történészek nézete, miszerint az Árpád-ház kihalt, néhány éve, bejelentette törvényes igényét a magyar trónra. Legrosszabb esetben királyi nyugdíjjal is beérné az Egerben élő 95 éves férfi, aki női ágon vallja magát az uralkodóház leszármazottjának.
Árpádházi Daka Józsefről annyit lehet megtudni, hogy IV. Béla egyenes ági leszármazottjának tartja magát. IV. Béla a lányát, Jolandát titokban feleségül adta Kadan kánhoz, Dzsingisz kán unokájához, aki akkoriban ideiglenesen tartózkodott Magyarország területén. A megállapodás az volt, hogy a frigyért cserébe a tatár csapatok elmennek Magyarországról.
El is mentek, de a meseszép Jolanda rá tudta venni Kadan kánt, hogy a kies Mongóliát elhagyva, a trónöröklésről lemondva jöjjenek haza és telepedjenek le Szegeden, ahol senki sem tudta, ki is a városba érkezett új pár. Kadan kán ugyanis neve betűit megkeverte, az n-betűt pedig kihagyta, így lett belőle Daka, és még a katolikus vallást is felvette. A későbbi évszázadokban még nagyon sok izgalmas dolog történt a családdal,
Árpádházi Daka József trónigénye azonban nem ilyen egyszerű alapokra épül, ennél sokkal, de sokkal megalapozottabb, legalábbis ezt írja az internet. A most Egerben élő, közéleti rendezvényeken rendszeresen fellépő 95 éves férfit ugyanis maga Horthy Miklós koronázta meg 1944-ben. Daka József elmondása szerint Horthy Miklós 1944-ben pontot akart tenni a fia halála után megüresedett kormányzóhelyettesi poszt miatt kitört klikkharcok végére. Így jutott eszébe Daka József, akiről tudta, hogy árpádházi leszármazott, Daka apját még Szegedről ismerte. Megkoronázta hát, és kormányzóhelyettessé is tette, csakhogy az egészet titokban kellett tartani, így szólt ugyanis Horthy megállapodása Hitlerrel. A führer attól tartott, hogy a koronázás hírére a Németországhoz csatolt Ausztriában lázadás tör ki. És hogy milyen bizonyíték van minderre? „Semmi, titokban kellett tartani, nem volt fotós, meg kellett esküdni, hogy a rezidencia falain túl semmi sem kerül ki.”
A második világháború után egy kis villanyszerelő üzemet alapított, amit államosítottak. Az IKV-hoz került műszaki előadónak, majd az állami hivatalok épületeit karbantartó vállalatnál volt előadó, onnan ment nyugdíjba.
Mint ismeretes, „Őfelsége” szívesen vesz részt rendezvényeken, így hát a múlt hét végén Hódmezővásárhelyen is tiszteletét tette, hogy - a külső és belső jegyei alapján valóban királyi Kéktói Ménest – Felséges oltalma alá helyezze.
