Csökkent az alap- és a középfokú oktatásban tanulók száma tavaly, a nappali tagozatos hallgatóké 2008-2009 óta keveset változott - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésében, a Magyarország 2011 című, most közzétett kiadványban.
A KSH adatai szerint az általános iskolások száma 2011-ben 750 ezer volt. Tovább mérséklődött az első évfolyamot megkezdők száma, 2005 óta 3 százalékkal. 2011-ben 98 ezer kisiskolás kezdte meg az első osztályt. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma 52 ezer, ebből gyógypedagógiai oktatásban mintegy 19 ezren részesülnek. A pedagógusok és a tanulók száma hasonló mértékben csökken, az egy pedagógusra jutó diákok száma évek óta stagnál.
A múlt évben 567 ezren, két százalékkal kevesebben vettek részt a középiskolai nappali képzésben, mint egy évvel korábban. Az elmúlt hat évben a szakiskolai képzésben részt vevők aránya ismételten növekedni kezdett.
Az óvodások száma 2008-tól emelkedik, 2011-ben 341 ezer óvodás gyermek volt. Az elemzés szerint a területi eltéréseket jelzi, hogy Észak-Magyarországon alacsonyabb azok aránya, akik három vagy több évig voltak óvodások, viszont magasabb azoké, akik zsúfolt, 25-nél nagyobb létszámú csoportba jártak. Az óvodai férőhelykínálatot jelentősen meghaladják az igények Pest megyében, 2010-ben az óvodák itt voltak az országban a legzsúfoltabbak.
A felsőoktatás nappali tagozatán 2011-ben szerény mértékben növekedett mind a jelentkezők, mind a felvettek száma, mindkét adat tavaly érte el az elmúlt húsz év legmagasabb értékét. A felvettek aránya nappali tagozaton 2008-ban volt a legmagasabb, akkor a jelentkezők 78 százaléka bejutott a felsőoktatásba. Azt követően jelentősen csökkent ez az arány, 2010-ben 65 százalék volt, 2011-ben viszont újra kismértékben emelkedett.
Az elemzés szerint a felsőoktatásba felvettek számának növekedését nem követte ugyanolyan ütemben a végzettek száma, ami mögött jelentős részben a szükséges nyelvvizsga megszerzésének nehézsége áll. A nyelvvizsga hiánya miatt 2010-ben 22 ezren nem szereztek oklevelet (közülük 12 ezren voltak nappali tagozatosok).
A KSH kitért arra is, hogy az Európa 2020 elnevezésű program keretében a felsőfokú végzettségűek arányát a 30–34 éves népességre vonatkozóan Magyarország 30 százalékra kívánja növelni. Ez az arány 2010-ben 26 százalék volt, és tíz év alatt 11 százalékponttal emelkedett - jegyezték meg.
A Magyarország, 2011 című kötetben bemutatják a társadalom legfontosabb jellemzőit, a népesedési viszonyokat, a munkaerőpiac alakulásának fontosabb tényeit és folyamatait, valamint az életkörülmények alakulását. Képet adnak a hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatokról, valamint a nemzetgazdaság fontosabb ágazatainak teljesítményéről, és röviden áttekintik a környezet állapotát, illetve az energiatermelés és -felhasználás alakulását.
