„Csak olyan megállapodás köthető, amely nem ellentétes az ország érdekeivel, azonban bizonyos feltételeket el kell fogadni…” Lázár János interjút adott az MTI újságírójának január 3-án.

(Fotó:Illyés Tibor)

Lázár János a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatandó tárgyalásokkal összefüggésben hangsúlyozta: és "hozzá kell tennünk a saját magunk átalakítási lépéseit" is. Utóbbival kapcsolatban komoly lemaradásnak nevezte a tömegközlekedés átalakítását.

A nemzetközi szervezetek által kért jogszabályi változásokról azt mondta: "lesz, amiben születik megállapodás, és lesz, amiben nem". Ezzel összefüggésben példaként említette az unió korábbi kérését, hogy a magyar parlament halassza el az új jegybanktörvény megalkotását, valamint az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonása lehetőségének megteremtését. Erre a magyar kormány azt mondta - folytatta -, hogy a jegybanktörvény elfogadásának elhalasztására nincs lehetőség, arra viszont van, hogy beillesszék a jogszabályba az Európai Központi Bank észrevételeit. Bár az MNB-PSZÁF-összevonás elvi lehetőségét a kormány nem vetette el, hiszen ennek alapja az IMF néhány évvel ezelőtti ajánlása volt, de vállalta, hogy a jelenlegi jegybankelnök, Simor András mandátuma alatt azt nem valósítják meg - idézte fel.

"Olyan kompromisszumok, megállapodások, döntések jöhetnek szóba, amelyek az ország saját érdekeit szolgálják, ugyanis az a fajta szervilis magatartás, amely a korábbi kormányokat jellemezte, nem indokolt, mert ennek az országnak a bevételei és a kiadásai nagyjából fedezik egymást. Ha nem lenne ilyen mértékű az adósság, az ország stabilan állna a lábán. Az adósság okoz óriási gondot" - fejtette ki a frakcióvezető, hozzátéve: az államadósságot akkor is "le kell bontania" a jelenlegi kabinetnek, ha saját maga ehhez egy forintot sem vett fel. Ennek az adósságnak a mértéke, a finanszírozhatósága teszi szükségessé a nemzetközi szervezetekkel való megállapodást - hangsúlyozta, kijelentve ugyanakkor, hogy "a kormány kezében a kasszakulcs, Orbán Viktor miniszterelnök minden mondata ebben a kérdésben ügydöntő".

"Ezzel együtt azt gondolom, hogy a globális világban globális garanciák kellenek, és szükség van az IMF és az EU garanciájára" - közölte, megjegyezve, hogy terveik szerint januárban elkezdődnek a hivatalos tárgyalások. Hozzátette, az Országgyűlés kormánypárti többsége készen áll arra, hogy szükség esetén támogatást nyújtson a kabinetnek a megállapodás megkötésében. Ha ehhez esetleg új törvényeket kell elfogadni, vagy bizonyos jogszabályokon módosítani kell, és ezt a kormány javasolja, a Fidesz kész azokat elfogadni - rögzítette.

A kormány és az MNB viszonyát firtató felvetésre Lázár János úgy vélekedett, hogy a jegybank mostani vezetői és a kormány gazdaságpolitikusai mást gondolnak a világról, holott szerinte ma, amikor szinte minden ország azzal küzd, hogy kismértékű a gazdasági növekedés, vagy éppen visszaesés várható, a nemzeti banknak az lenne a feladata, hogy monetáris eszközökkel támogassa a kabinet gazdaságpolitikáját. Emlékeztetett: 2008-ban az MNB mostani vezetése segítette az akkori kormány mozgásterét jelzáloglevelek, illetve kötvények vásárlásával. Ez most is helyes lenne szerinte. "Az MNB azonban ettől elzárkózik. Azt remélem, nem politikai, hanem gazdaságfilozófiai meggyőződésbeli alapon. Vagyok olyan optimista, hogy ezt elhiszem" - mondta. Kijelentette ugyanakkor, hogy gazdasági növekedés elképzelhetetlen a jegybank támogatása nélkül.

A jelenlegi gazdasági helyzetben a Fidesz frakcióvezetője azt tartaná indokoltnak, ha a jegybank vezetése rugalmasabb lenne, hiszen a Magyar Nemzeti Banknak alkotmányos kötelessége az együttműködés. Mint fogalmazott, "a jegybank nem Simor András bankja, hanem az ország bankja, és az országért viselt felelősség érdekében kell cselekednie".

Azzal kapcsolatban, hogy az elfogadott jegybanktörvény alapján új, a kormányfő által jelölt alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak, Lázár János azt mondta: mérlegelés kérdése, hogy még Simor András mandátuma alatt betöltik-e ezt a posztot.

Az Index hírportál azon hírével kapcsolatban - amelyet később a Nemzetgazdasági Minisztérium is cáfolt -, miszerint a megyei önkormányzatok 180 milliárd forintos átvállalt adósságának kifizetésére és gazdaságélénkítő tőkeinjekcióra használná fel a kormány az MNB devizatartalékainak egy részét, a frakcióvezető úgy fogalmazott: "ez ostobaság, de az utóbbi hetekben az ehhez hasonló hozzáállást megszokhattuk az Indextől".

Az idei év első feléről szólva Lázár János kifejtette, a következő hónapok nemcsak Európa, hanem Magyarország számára is döntő jelentőségűek lesznek: eldől, hogy szükséges-e a költségvetés módosítása, eldől a 2014-ig tartó időszak mozgástere.

Lázár János közlése szerint az Országgyűlés tavaszi ülésszaka február 13-án kezdődik, júniusig pedig elkészülnek az eddig elmaradt sarkalatos törvények, így az Országgyűlés működéséről szóló, a képviselők javadalmazását taglaló törvény - amely még további egyeztetéseket igényel, mert "a képviselők saját magukat illetően a legkörülményesebbek" -, a választási eljárási törvény, a népszavazásról szóló jogszabály, a PSZÁF működését érintő törvény, valamint a pártok működésére vonatkozó csomag.

A további, szerinte nagy vitát kiváltó ügyek között említette a járások kialakítását, a hulladékgazdálkodás kérdését, valamint a lőfegyvertartás "racionalizálását", újragondolását.

A nem lezárt ügyek között szólt Lázár János a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központról, amely a parlament tavaly év végi döntésével - Pintér Sándor belügyminiszter korábban benyújtott javaslatával ellentétben - mégsem jött létre. A Fidesz frakcióvezetője azonban arról tájékoztatott, hogy csak a kérdés elhalasztásáról van szó, az ügy ugyanis nincs lezárva. Arra, hogy ezek szerint mégis létrejöhet-e a NIBEK, azt válaszolta: "meglátjuk".

Folyik mindemellett a dohány-kiskereskedelem újraszabályozása, az új büntető és az új polgári törvénykönyv megalkotása, és el kell fogadni a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályt is - sorolta.

"2012 júniusáig minden szükséges törvény elkészül. Onnantól kezdve az az épület, amely 2010 után született, teljes egészében kész, és egy új korszak kezdődik az év közepétől" - mondta.

Az új házszabályt firtató kérdésre hangsúlyozta, a jelenlegivel is működtethető az Országgyűlés 2014-ig, akkorra azonban mindenképpen szükséges egy új szabályzat. Ezzel együtt bírálta a Ház működésére vonatkozó hatályos szabályozást, amely szerinte nem jelent garanciákat a gyorsaságra, az átláthatóságra, "lassú, körülményes, öreges", és szerinte az egyharmadra vonatkozó garanciális szabályokból is keveset tartalmaz.

Lázár János az egyházakkal összefüggésben jelezte, hogy 2011 második felében 72 vallási közösség kérelmezte egyházzá nyilvánítását, róluk februárban dönt a parlament. Megjegyezte, közülük a vallásügyi bizottság eddig nagyságrendileg tucatnyi esetében tett javaslatot az elismert egyházi státusz megadására. A nemzetközi példák - Ausztriában 9 elismert egyház, Szlovákiában 18 bejegyzett egyház, Csehországban 26 bejegyzett egyház - is azt mutatják, hogy a vallásszabadság megkérdőjelezése a magyar szabályozás tekintetében nem megalapozott - emelte ki.

A gyorséttermek termékkínálatának általa korábban felvetett szabályozására kitérve elmondta: még tartanak az egyeztetések, de szeretné elkerülni azt, hogy úgy tűnjön, mintha a parlamenti többség egy-egy gyorsétteremlánc működésének korlátozására törekedne. Példaként a brit mintát említette, ahol a világ legnagyobb gyorsétteremláncának termékskáláját korlátozták, ahogyan a kalória-, a cukor- és a sótartalmat is szabályozták, és erősítették a felvilágosítást is, anélkül, hogy a gyorsétterem-kultúrát vagy az ízlést próbálták volna korlátozni.