Magyarországon harminc év eltelte után 2013 január elsejétől kezdik meg újra munkájukat a járási hivatalok.

Kizárólag államigazgatási feladatokat látnak majd el, működésük célja pedig az, hogy az állam minél közelebb kerüljön az állampolgárhoz, mondta december 29-én egy rádióinterjúban Szabó Erika a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára

A 2010 óta véghezvitt közigazgatási reform három szinten ment végbe: a központi államigazgatás reformját a fővárosi, megyei kormányhivatalok kialakítása, majd a járási rendszer megszervezése követte-mutatta be a közigazgatási reform folyamatát az államtitkár.

A kormányhivatalok kialakítása követelte talán a legszéleskörűbb szakmai egyeztetéseket a zökkenőmentes működés biztosítása mellett, amely a kormányhivatalok feletti speciális, a szakmai és funkcionális irányítás elkülönítéséből adódó, „kettős irányítás” kialakításából fakadt. Bár az egyeztetések nem voltak könnyűek, emlékezett vissza az államtitkár, a tárgyalások befejeztével a működésben már nem léptek fel zavarok. A kormány erős területi szintű, általános hatáskörű szervet hozott létre, ami rendkívül hatékony információáramlást szolgáltat, a vezetés pedig számíthat az általa kinevezett kormánymegbízottakra a döntések végrehajtásában.

A közigazgatás alapvető kérdése a bizalom visszaállítása, magyarázta Szabó Erika: ennek utolsó és egyik legfontosabb lépése lesz a kormányablakok rendszerének kibővítése, ami 2013 év végére várható. Az egyablakos ügyintézés hatása érezhető lesz az állampolgárok mindennapi életében, hiszen mindenhol el tudják intézni az állami hivatalokkal kapcsolatos hatósági ügyeiket, hozzáférhetnek az államigazgatási szolgáltatásokhoz, ügyfélbarát nyilvántartási időben: nem az állampolgároknak kell ismerniük az államigazgatás rendszerét, hanem a munkatársaknak. Az eddigi háromszázról hatezerre bővül majd a kormányablaknál dolgozó tisztviselők száma.

A járási rendszer kialakítása többletmunkával jár majd a kormánymegbízottak számára, hiszen számos új feladatot vesz át a rendszer a régi körjegyzőségektől, polgármesteri hivataloktól. Amikor azonban a járási vezetők teljes körűen átlátják a hivatalaik feladat- és hatásköreit, szervezeti működését, a kisebb egységek vezetőiként sokban segíthetik majd a kormánymegbízottak munkáját - hangsúlyozta Szabó Erika.

A járási vezetőknek ugyan legalább öt év közigazgatási gyakorlatot írt elő a törvény, a kinevezett tisztviselők átlagosan tizenkét év gyakorlattal rendelkeznek. A kiválasztás igényes volt, és a szakmai eredményekre koncentrált, fejtette ki az államtitkár. Az új vezetők ismerik és átlátják a rendszert, naprakészek egy hivatal felállításában. A polgármesterek és önkormányzati képviselők számára az összeférhetetlenség megköveteli a lemondást, a kiválasztott hat országgyűlési képviselő a következő országgyűlés alakuló üléséig tarthatja meg kettős pozícióját. Bár az átvett köztisztviselők illetménye általában magasabb, mint a kormánytisztviselői bérezés, a kormány garantálta, hogy nem fog csökkenni a bérük, nem kell fizetéscsökkenéssel számolniuk az egységes életpályamodell bevezetéséig- közölte Szabó Erika államtitkár.