Az apostolok tanúságával tiszta megérzés, józan következtetés, személyes tapasztalás támasztja alá az egyház húsvéti hitét; nekünk feladatunk, hogy átadói, folytatói legyünk ennek a hitnek, húsvét örömhíre minket is kötelez - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi Bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén.

Fotó: MTI

"Mi magunk testi szemünkkel nem láttuk a feltámadt Krisztus megjelenését. A halálból életre kelt szívünk által, és az Istenben gyökeredző szeretetünk révén mégis igazán és valóban tanúi lehetünk annak, hogy Krisztus él" - mondta Erdő Péter.

Boldog John Henry Newman bíboros gondolatait idézve az érsek kijelentette, aki lelkiismeretesen engedelmeskedik az Istennek és szentül él, a maga környezetében mindenkit arra indít, hogy higgyen Krisztus láthatatlan hatalmában. Nem tanúskodik ugyan az egész világnak, mert kevesen látják őt elég közelről ahhoz, hogy magával ragadja őket. De környezete számára abban a mértékben, ahogyan ismerik, kinyilvánítja az igazságot - hangsúlyozta Erdő Péter.

"És egyesek a közelében tüzet fognak az Isten kegyelme által a szent lángnál, ápolják azt, és maguk is továbbadják. Így maradhat meg bennünk és a világban mindig a húsvéti öröm, ahogyan az egyház énekli a mai vasárnapon" - zárta szentmiséjét a bíboros.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, húsvét vasárnapján a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékezve tartanak szentmiséket, istentiszteleteket.

Jézus feltámadását a katolikus egyház nyolc napon keresztül ünnepli, az örömöt a többi között a szentmise végi áldáshoz kapcsolódó alleluja fejezi ki. Húsvét nyolcada a húsvétvasárnappal kezdődik és a következő, úgynevezett fehérvasárnappal, "az isteni irgalmasság vasárnapjával" zárul. Húsvéttól kezdve egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.