Augusztus 12-én a Szegedi Szabadtérin van a premierje a Valahol Európában című musicalnek. Az évad legnagyobb közönségsikerre esélyes darabjába több mint hatszáz gyerek szeretett volna bekerülni, hiszen olyan sztárokkal szerepelhetnek együtt, mint Tompos Kátya, Mácsai Pál, vagy Alföldi Róbert. A szuperprodukcióba két hódmezővásárhelyi lány is bejutott: a 14 éves Hevesi Flóra és a 16 éves Dúl Anikó.
Dúl Anikó: Igazából 15 év volt a jelentkezési korhatár, én azért csak elmentem. Minden jelentkezőnek énekelni kellett, aztán a végén meg kellett adni a telefonszámunkat. Aztán eltelt két vagy három hét és behívtak a második válogatóra. Akkor is énekelni kellett és utána a balett teremben megmutattak egy koreográfiát, amit el kellett táncolni. Aztán engem is beválogattak, és elkezdődtek a próbák. Két nap alatt megtanultuk az összes dalt, aztán átmentünk az Újszegedi Tornacsarnokba, ahol a táncokat tanultuk be. Végül pedig jöttek a Szabadtéris próbák, ott már az összes szereplővel.
VH: Milyen a kapcsolat a színészekkel?
D.A.: Az első napok után teljesen közvetlen, tényleg nagyon kedves mindenki, talán csak Alföldi Róbert tartja egy kicsit a távolságot.
VH: Anyukád szerint fáradhatatlanul csináltad végig heteken át ezeket az éjszakába nyúló próbákat. Tetszik a színház világa?
D.A.: Igen, nagyon szeretném folytatni, ha elvégeztem a középiskolát, szeretnék jelentkezni a Színművészeti musical szakára. Az is jó, hogy ha már így benne vagyok, ahogy a rendezőasszisztens mondta: benne vagyok a körben, bármikor hívhatnak statisztának vagy valamilyen szerepre. Még viszont azért hátra van a középiskola elvégzése.
VH: Apropó tanulás, melyik iskolába jársz?
D.A.: A Móravárosi Szakközépiskolába, Szegeden, általánosba pedig a József Attilába jártam.
VH: Mi lesz a végzettséged?
D.A.: Rendőrnek tanulok!
VH: Azért így elnézve téged, kemény lány lehetsz!
D.A.: Ezt mondták nekem a próbán is! Amikor beöltöztettek és rám adtak egy sapkát, mondta a rendező meg a karnagy, „na ő jó lesz fiúnak is, de amúgy meg jó lesz rendfenntartónak is”. Aztán tényleg így volt, mert a statisztagyerekek között nagyon sok fegyelmezési probléma volt az elején. Mondták ott a gyerekeknek, ha nem lesznek jók akkor majd Anikó elviszi őket, mert ő rendőr. Na akkor mind megrohamoztak, „Tényleg rendőr vagy? Tényleg rendőr vagy?" Én meg mondtam, á dehogy! De csak nyaggattak tovább, míg végül aztán már mondtam nekik, hogy tényleg rendőr vagyok!
VH: A Valahol Európában című darabban azért neked más a szereped.
D.A.: Három szerepem van, a prológban gyerek vagyok, aztán deportált zsidót játszom, aztán a gyerektömegben vagyok.
VH: Jól tudom, hogy van már színészi tapasztalatod!
D.A.: Igen, tagja vagyok a vásárhelyi Károlyi Színpadnak és Szegeden a Mandula Színházban színész vagyok.
VH: Akkor van elképzelésed a Valahol Európában hangulatáról.
D.A.: Nekem nagyon tetszik, de nekünk úgy kell átélnünk a szerepünket, mintha igazi háborúban lennénk. Tehát olyanokat kell végig gondolnunk a darabban, amit mi, mint gyerekek soha nem éltünk át. A rendező bár úgy kezel bennünket mint a felnőtteket, akkor is nagyon nehéz beleélni magunkat ezekbe.
