A kormány minap nyilvánosságra hozott versenyképességi programja szerint létrejöhet egy, az országhatárokkal párhuzamos vidéki gyorsforgalmi gyűrű.
Az új közlekedési folyosó megteremtésével Dél-Dunántúlon is megvalósulhat az M1-es autópálya hatókörzetében már végbement erős ipari, gazdasági aktivitásnövekedés – áll a dokumentumban.
Az M9-es keleti irányú folytatása még nem végleges. Az országos rendezési tervben a szekszárdi híd felé jelölték ki a nyomvonalat, azonban időközben a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. kiírta a közbeszerzési pályázatot a mohácsi Duna-híd kiviteli terveinek elkészítésére. A hídon keresztül vezet majd a Pécs–Szeged közötti gyorsforgalmi út.
Emellett a Tisza-parti városnál találkozik majd a meglévő M5-ös és M43-as sztrádával az M9-es és a ma még csak tervezett Szeged–Debrecen útvonal. A közlekedési kormányzat 2016 őszén jelentette be, hogy négysávos út köti majd össze Debrecent Békéscsabával és Szegeddel.
Az elképzelés bizonyos szempontból az 1990-es rendszerváltást követően felmerült déli autópálya (röviden: DAP) egy egykori gyorsforgalmi út tervezetének újraélsztése, továbbgondolása.
Magyarország déli határai mentén, megépítésével 700 kilométer hosszú út az ország leghosszabb autópályája lett volna. Megépítésére török befektetőkkel, egy részvénytársaság is létrejött. A vállalkozás több éven át hiába kísérletezett az út engedélyeztetésével, nem sikerült megteremteni az útépítés pénzügyi feltételeit sem. A déli autópálya végül csak terv maradt.
Az ELMKA és az AKA üzleti tervének kudarca nyomán az is nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalom elutasítja a magánberuházásban megvalósuló, magas útdíjjal igénybe vehető autópályákat, ezért az M9-es utat az állami díjszedési rendszerbe illesztették be. Az 1999-es állami elutasítás után nem maradt remény a DAP gyors megépítésére. A török vállalkozók 2001-ben végképp visszaléptek az útépítés tervétől, a Déli Autópálya Rt. még ebben az évben felszámolási eljárás alá került. A részvénytársaság jelentős veszteségeket hátrahagyva szűnt meg 2003-at követően.
Készült egy nagy tervdokumentáció arról, hogy merre haladt volna a nyomvonal. A határ mellett haladva érte volna és Szegedet, majd egy újonnan felépített Tisza-hídon át Hódmezővásárhely térségét. A ma már nehezen hozzáférhető anyag szerint például az autópálya a 45-ös utat Hódmezővásárhelytől körülbelül 7-8 kilométerre, Ördöngős környékén keresztezte volna, természetesen a 45-ösre fel- és lehajtás lehetőségével. A térképes tervet nézve, a mostani nyomvonal jóval délebre, a határ felé tolódott.
