A járások kialakítása kapcsán az a cél, hogy települések „jól érezzék magukat” ott, ahová beosztják őket, de ha ez mégsem így alakul, lehetőség lesz a járásváltásra.
Nagyított térkép a galériában!
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a járási rendszer kialakításáról szóló elképzeléseit. Országosan 168 járás, Budapesten pedig hét úgynevezett körzet létrehozását tervezik.
A kormányhivatalok járási hivatalainak legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz, minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben. A járások és járási (körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kezdhetik meg működésüket 2013. január 1-jével.
Az Országgyűlés elé várhatóan 2012 februárjában kerül a törvényjavaslat, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó Kormányrendeletet pedig várhatóan június végén fogadja el a Kormány.
A járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik fontos állomásaként. A cél olyan modern kori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez.
A járási rendszer kialakításának szakmai előkészítését kutatóintézeti szakmai tanulmány előzte meg. A kutatási tapasztalatok, valamint az előzetes egyeztetések alapján alakította ki a KIM a járások számára vonatkozó javaslatát, amelyet egyeztetett a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal.
A kialakítás alapelve a gyors és könnyű hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz, a létező ügyintézési helyszínek megőrzése, a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezése, valamint a megyék határainak megőrzése.
A járások kialakítása kapcsán az a cél, hogy települések „jól érezzék magukat” ott, ahová beosztják őket, de ha ez mégsem így alakul, lehetőség lesz a járásváltásra. A települések véleményére is számítanak a most indított társadalmi egyeztetés során.
A járások kialakításánál érvényesíteni kívánt legfőbb cél a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása, az államigazgatás jelenleg körzeti, helyi szinten működő szerveinek járási szintű integrálása, az önkormányzat és államigazgatási feladat- és hatáskörök szétválasztása, az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása.
Ennek alapján a járási kormányhivatalokhoz kerülnek a jegyző - kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársága elkészítette a járások kialakításáról szóló tájékoztatót, valamint a járási székhelyek és a járásokba tartozó településekre vonatkozó javaslatot. A nyilvánosságra hozott anyagok véleményezési határideje: 2011. január 20.
Csongrád megye 7 járási székhelye és illetékességi településeik:
Csongrád: Csanytelek, Csongrád, Felgyő, Tömörkény
Hódmezővásárhely: Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas
Kistelek: Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer
Makó: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros
Mórahalom: Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék
Szeged: Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Ferencszállás, Klárafalva, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó
Szentes: Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes
