Vannak körülöttünk olyan emberek, akiket azért hallgatunk meg hogy tapasztalatokat szerezzünk, vannak olyanok, akikre azért érdemes odafigyelni, mert általuk szélesebb lesz a látókörünk és vannak olyan személyiségek, akik a körülöttünk lévő világot másképpen láttatják velünk. Ez utóbbit, de megkockáztatom, hogy talán a többit is megtestesíti Czigány György.
Fotók: VH
Április 20-án délután a Németh László Városi Könyvtárban a vásárhelyi közönségnek mutatta meg azt a bizonyos másik világot: tele költészettel és muzsikával. Ezen a délutánon persze nem „10 percben”, mint ahogy a legendás napi műsor a ’Játék és muzsika tíz percben’ műsorvezetőjeként is ismerhették a nevét.
„Négy évtizedig volt hallható a Kossuthon hétköznaponként. Sokan általa szerethették meg a komolyzenét. Az viszont kétségtelen, hogy az én életemben is komoly szerepet játszott. Több kollégával együtt vezettük a műsort, akik közül egyesek már nem élnek. Az én ötletem nyomán kezdtük el annak idején, és sosem gondoltam volna, hogy ilyen kíváncsisággal és szeretettel fogadják az emberek” emlékezett vissza a magyar rádiózástörténet jelentős epizódjára.
E sorok írójának közel két évtizedig munkatársaként Czigány György a mindenkori derűjéről, megfontoltságáról volt híres. Ha zenéről volt szó, mindig a közérthetőség jegyében fogalmazta meg véleményét, képeit és jelképeit. Akkoriban még nem ismertük költői vénáját, ám az utóbbi években emlékei mellett költeményei is napvilágot láttak, mára már több mint húsz verses- és prózakötet formájában. Ezek közül hozott el néhányat Vásárhelyre, történetekkel, muzsikával fűszerezett író-olvasó találkozóval egybekötve. A tavaly nyolcvan éves költő születésnapjára jelent meg a Szent István Társulat kiadásában a 80 nyár című breviárium, amely a költő, újságíró, zongoraművész és televíziós szerkesztő-műsorvezető munkáiból ad finom válogatást. A mesterien megmunkált versek és a gondolatébresztő esszék mellett megismerhetjük Borsos Miklós, Illyés Gyula, Ottlik Géza, Pilinszky János Czigány Györgynek írt leveleit is.
Czigány György nem egyedül érkezett, hanem Simon Erikával aki az elmúlt években riportköteteivel mutatta meg, hogyan is gondolkodik egy egyházzenész, vagy egy teológus, vagy Kocsis Zoltán zongoraművész. Vele készült ’Zene zene zene’ című interjúkötetét is elhozta, amelyet azoknak ajánlotta, akik Kocsis Zoltán életútját, zenei sikereit részletesebben is szeretnék megismerni.
