Asszonyok a Horthy-korszakban címmel indított előadássorozatot a hódmezővásárhelyi Emlékpont, amelyben Nagy Gyöngyi, a közgyűjtemény történésze a két világháború közötti időszak közélete női szereplőinek sorsát és szerepvállalását mutatja be.
A keddi nyitóelőadáson Horthy Miklósné Purgly Magdolna, a „Legelső Magyar Asszony" történetét ismerhették meg az érdeklődők.
A nemesi családból származó Purgly Magdolna 1900 januárjában egy miskolci farsangi bálon ismerte meg az akkor sorhajóhadnagy Horthy Miklóst, s a fiatal katonatiszt a következő évben már egy velencei kiránduláson kalauzolta Magdolnát és nővérét. A fiatalok 1901. július 22-én Aradon kötöttek házasságot, s az adriai Pulában telepedtek le, ahol megszületett négy gyermekük is.
Horthy Miklós a társasági élet központja volt, népszerűségét katonai tevékenysége mellett a sportban elért eredményei is megalapozták. A család 1908-ban Konstantinápolyba költözött, ahol Horthyt az ott állomásozó Taurus cirkáló parancsnokának nevezték ki. Rá egy évre Ferenc József császár szárnysegédjének hívta Magdolna férjét, aki családjával Bécsbe költözött. Horthy katonai nyugállományba vonulását követően Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányában hadügyminiszteri posztot vállalt, s ezalatt a család Kenderesen, a Horthy-kastélyban élt. A román megszállás miatt 1919-ben a feleség a gyerekekkel Debrecenbe, majd Budapestre menekült, majd a család Siófokra költözött.
Horthy Miklós 1919. november 16-án vonult be a magyar fővárosba, ahol 1920. március 1-jén választották kormányzóvá. Bár a család otthona a Budai Vár lett, de kormányzóné – akinek ekkortól kijárt a főméltóságú asszony megszólítás – jobban érezte magát a gödöllői kastélyban, vagy Kenderesen, a családi kúriában.
Horthy Miklós felesége eleinte távol tartotta magát a nyilvánosságtól, ám később jótékonysági akciók szervezésében a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének és más karitatív szervezetek fővédnökeként vett részt.
Szerveztek gyűjtést a háborúban megsebesült katonák, a hősi halottak családtagjai és az árván maradt gyermekek részére, de számíthattak az adakozók segítségére a gazdasági világválság során munkájukat elvesztett emberek is. Az asszonyok munkába állását szövőtanfolyamok szervezésével segítették, amellyel a háziipar megerősödését is szolgálták. Segítségével a munkaképtelen idősek számára létesültek napközi otthonok, menhelyek a hajléktalanoknak, de az egyetemi hallgatóknak is hoztak létre kollégiumokat a fővárosban.
Horthy Miklósné a Budapesten megrendezett XXIV. Eucharisztikus Világkongresszus fővédnöki tisztét is ellátta, amelynek emlékét a fővárosi bazilika egyik domborműve őrzi, megörökítve őt Eugenio Pacelli bíborossal, a későbbi XII. Piusz pápával.
A kormányzó felesége mindig is féltette családját, s a sors kemény megpróbáltatások elé is állította. Négy gyermeke közül hármat elveszített, s 1944-ben került élete legnagyobb megpróbáltatása elé: Adolf Hitler parancsára megmaradt fiát fogságba ejtették, majd a családot Németországba internálták.
Nagy Gyöngyi előadásában kifejtette: Horthy Miklósné Purgly Magdolna példa lehet a mai fiatalok számára, mint feleség, mint anya, s egyben mint a keresztény értékek szerinti életet élő, gondoskodó asszony is.
Az Asszonyok a Horthy-korszakban című sorozat előadásaira minden hónap második keddjén kerül sor, október 9-én 11 órától Horthy Miklós menyének, a kormányzó-helyettes Horthy István felesége, Edelsheim-Gyulai Ilona életét és tevékenységét ismerhetik meg az érdeklődők.
