A Greenpeace-től kapott legfrissebb (április 9.) adatok szerint egyelőre nem észleltek szennyeződést a Maros folyóban.

Képen a kiömlő szürkeiszap a patakban és a zagytározó (Fotó: kronika.ro)

Mint ismeretes, április első napjaiban egy 1988 óta kiiktatott berendezés szétesett a korrózió következtében és mintegy három és fél órán át körülbelül 6000 köbméter szürkeiszap jutott a Cupru Min bányavállalat szászavinci zagytározójából, az alatta lévő patak völgyébe és ezen keresztül az Aranyos folyóba.

Néhány internetes és írott sajtó egy héttel később arról cikkezett, hogy ez a szennyezés a Marosból a Tiszába jutva kárt okozhat.

A Greenpeace és a román vízügyi szakemberek, április 9-én 120 kilométerre a beömlés helyétől Erdélyben, a Maros folyó partján mobil laboratóriummal egésznapos mérés után a sajtót arról értesítették, hogy egyelőre nincs mérhető szennyezés a folyóban. Ez azt is jelenti, hogy ha nem lesz újabb szivárgás a zagytározóban, a Tiszába sem kerül a szennyezés.

A gyulafehérvári válságtanácskozáson részt vett vízügyi szakemberek közölték, hogy nem tapasztaltak halpusztulást az Aranyos folyón. A szennyezett víz április 6-án mintegy száz kilométert haladt, és a Kolozs megyei Aranyosgyéresig jutott. A szennyezés mintegy 120 kilométert tesz meg, Vajdaszegig, ahol az Aranyos a Marosba ömlik. Innen még több mint 400 kilométert halad a Marosban, míg Szeged közelében a Tiszába nem jut.  

Tehát úgy tűnik - a nem alapos tájékozódás hiányában - feleslegesen kelt riadalmat néhány sajtó, miközben az Alsó Tisza ártalmas szennyezésének nyomai jóval közelebb tetten érhetők, a - Vásárhelyi Hírek által már többször megírt - szinte periodikusan ismétlődő és kimutatható fekáliával.