Az elektronikai ipar lehet a jövőben, amely képes felszívni a munkaerőpiacon megjelenő pályakezdő fiatalokat. A későbbi elhelyezkedési lehetőségeket már a pályaválasztáskor érdemes figyelembe venni. A hazai elektronikai ipar képviselői kidolgoztak egy programot, amely hosszú távon biztosíthatja az ágazat fejlődését.
Az elektronikai ipar a hazai GDP több mint 5 százalékát állítja elő, és hetvenezer embernek ad munkát. Az ágazati részesedést tekintve csak Japán és Korea előzi meg hazánkat. A Nemzeti Elektronikai Kerekasztal szerint azonban az ország nem használja ki a „versenylovát". A fejlődés legnagyobb gátja, hogy nincs elegendő jól képzett szakember. A 2011 márciusában létrejött Nemzeti Elektronikai Kerekasztal (NEK) kidolgozta azt a minimális szakmai programot, amellyel az elektronikai ipar valamennyi szervezete egyetért. Ebben szerepel a közoktatás modernizációja (pedagógiai módszertanok és a használt technikák); a természettudományos képzés súlyának visszaállítása; a nyelvoktatás jelentős fejlesztése; mindehhez a tanárok képzése és továbbképzése.
Szükségesnek tartja a szervezet a felsőoktatás, a mérnökképzés BSc, MSc képzési céljainak az eddigi tapasztalatokat és az ipar igényeit is figyelembe vevő újragondolását, az ipari szereplők bevonását az oktatásba. Az ágazat szereplői egyetértenek abban is, hogy kompetencia-központokat kell létrehozni, amely az ipari és felsőoktatási-kutatói energiák egyesítését szolgálja egy adott intézményben, amely a specifikus szakember-képzéstől az innovatív vállalkozások inkubációjáig terjedő széles skálát lefedi.
A mérnöki és természettudományos területek megbecsültségének növelése is fontos, valamint a kkv-k és nemzetközi beruházások párhuzamos, összehangolt támogatása. A nagy gyártók igénylik a beszállítókat, amely komoly lehetőség a magyar kkv-knak, olvasható a programban. A kialakult kapcsolat és technológia-transzfer lehetővé teszi, hogy ezek a cégek később betörjenek az elektronika réspiacaira. Ahhoz azonban, hogy a hazai kkv-k elérjék a beszállítói státuszhoz szükséges szintet, kiemelten kellene támogatni a kapacitás-növelő és technológiai fejlesztő beruházásaikat, míg a megrendelői oldal felé legyen elvárás a technológia-transzfer. (A magyar kis- és középvállalkozások számára kiemelkedően fontos, hogy stabil beszállítói kapcsolatokat építsenek ki a világpiac számára Magyarországon termelő cégekkel, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ez a partnerség közel sem zökkenőmentes.)
Erős idegennyelv-tudással, műszaki mérnöki diplomával és alapos természettudományos ismeretekkel számíthatnak leginkább biztos jövőre a fiatalok
A szabályozási környezet egyszerűsítése, racionalizálása, stabilitása szintén elengedhetetlen. Az adó- és vámszabályozás sok ponton ésszerűsíthető és nagyobb munkaügyi rugalmasságra lenne igény. Ma még sok esetben régiónként is különbözik a NAV végrehajtási gyakorlata, hívja fel a figyelmet a NEK, amely szerint, hogy a célok megvalósuljanak egy operatív kormányzati felelőst kell kinevezni.
Várják a frissdiplomásokat
A diploma önmagában aligha jelent garanciát a sikeres elhelyezkedésre és a jó keresetre, ennek ellenére kevés figyelmet fordítanak a felvételizők a megcélzott intézményben megszerezhető oklevelek valós piaci értékére. A legáhítottabb egyetemek és főiskolák között is több olyan van, amely elvégzése után kapcsolatok nélkül szinte lehetetlen álláshoz jutni. A hazai GDP több mint 5 százalékát előállító elektronikai ágazat szereplőinek összefogásával létrejött Nemzeti Elektronikai Kerekasztal (NEK) szerint erős idegennyelv-tudással, műszaki mérnöki diplomával és alapos természettudományos ismeretekkel számíthatnak leginkább biztos jövőre a fiatalok.
Magyarország egyik leginkább munkaerőhiánnyal küzdő, ugyanakkor egyik legizgalmasabb és legpiacképesebb termékeit előállító ágazata, az elektronikai ipar, amelyben a járműalkatrészektől az űriparig terjedő széles terület még kedvezőtlen gazdasági körülmények között is fejlődni tudott az elmúlt években.
– Már pályaválasztásakor is érdemes figyelembe venni a munkaerőpiac várható alakulását, és nem a divat vagy a berögződések alapján dönteni. Egy kis előregondolkodással, szakszerű pályaválasztással kevesebb munkanélküli és több sikeres fiatalunk lenne – fogalmazott Tóth Mónika, HR szakértő, a Personnel Leasing munkaerő-szervező ügyvezetője.
Beskid Vilmos, az Ericsson Magyarország HW fejlesztési részlegének vezetője szerint a magyar gazdaság számára nagyon fontosak az angolul vagy németül jól beszélő mérnökök.
De a piacon nem csak a mérnök, hanem általában a természettudományos végzettség és a megbízható nyelvtudás is hiánycikk. Gacsal József, az IVSZ alelnöke, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója úgy látja, hogy a hazai elektronikai ipar erős lábakon áll, és hosszú távon számít a tehetséges, elhivatott pályakezdőkre, friss diplomásokra.
– A fiataloknak ez az ágazat jó megélhetést képes biztosítani Magyarországon – hangsúlyozta.
A szülőknek a 10. évfolyamos gyermek fakultáció választására érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk, mert a legtöbbször ekkor dől el, ki milyen irányban halad tovább. A Nemzeti Elektronikai Kerekasztal arra biztatja a fiatalokat, hogy elsősorban természettudományos, leginkább mérnöki pályát válasszanak, és közben ne feledkezzenek meg a használható nyelvtudás elsajátításáról sem.
