Megyei, vagy éppen városi Szuperinfó hetente legalább 10-15 olyan állást hirdet meg, amelyek szakmai képesítését éppen Hódmezővásárhely valamelyik szakközépiskolájában lehet megszerezni.
A szakképzésben érdekeltek egyetértenek abban, hogy amíg a hirdetőújságok munkát kínáló rovatai tele vannak szakmás állásajánlatokkal, addig valami baj van a képzési struktúrával.
Torz beiskolázási szerkezeten kell változtatni - ez már a napokban, a városban, a Ginkgo Hotelben rendezett Roadshown hangzott el… többek között. Ugyanis alapjában véve a Szegedet, Vásárhelyt és - október 17-én - Makót érintő találkozók alapmottója, hogy megyei szinten újra fogalmazzák a 2013-ban lefektetett szakképzési fejlesztési koncepciót.
Vásárhelyen mintegy 70 vállalkozás és szakképző intézmény vett részt a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által elnökölt Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) Roadshow-ján Hódmezővásárhelyen.
A bizottság szándéka felmérni a cégek jövőbeni fejlesztési terveit, de arra a kérdésre is megpróbál választ kapni, hogy milyen tendenciákkal számolnak a foglalkoztatásban.
Elhangzott: a gazdasági szereplőknek, az oktatási intézményeknek és a kamarának egyaránt érdeke, hogy minél hatékonyabb oktatást kapjanak a tanulók, vagyis felkészülten érkezzenek a munkaerőpiacra. Nem utolsó sorban a második szakma ingyenes megszerzésének lehetőségét is népszerűsíteni érdemesnek tartják, igaz, elsősorban a felnőttek figyelmébe ajánlják a lehetőséget.
Ettől az évtől szakközépiskolai és szakgimnáziumi osztályok indultak a köznevelés átalakításának köszönhetően. A szakközépiskolások 5 év után akár már mestervizsgát is tehetnek. A szakgimnáziumban pedig szakmai érettségit szerezhetnek és bizonyos munkakörök betöltésére kapnak képesítést. Emellett lehetőségük lesz továbblépni a felsőoktatásba. A bizottság - éppen a roadshow- kon is szerzett tapasztalatokkal igyekszik meghatározni a megyei szakképzés irányait és arányait.
Azonban arra is választ kellene kapni, vajon a fiatalok körében miért értékelődött le a kétkezi szakma, olyannyira, hogy például az idén a vásárhelyi szakképzőkben (azóta már új nevén szakközépiskolákban) végzett 10 különböző szakmát tanult fiatalt megkérdezve hat nem tudta hol fog dolgozni, közülük három nem is akart a frissen szerzett szakmájában elhelyezkedni: cukrász, asztalos, lakatos, ács, kőműves szakmákról van szó.
Ha talán a vásárhelyi iskolákban végzettek között annyira nem is jellemző, de az ország sok részén a végzettek nekiindulnak Nyugat Európa irányába. Az ok sokféle, például a vállalkozások nagy része - a kiélezett piaci helyzetben - nem akar „vesződni” az új munkaerővel, tehát nem alkalmaz frissen végzettet, de nem utolsó sorban anyagi oka is van! Ennek alátámasztására elég lehet egyetlen vélemény: például az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint ahhoz, hogy visszatérjenek Magyarországra dolgozni azok a jó szakmunkások, akik külföldön vállaltak munkát, 250-300 ezer forintos fizetésekre lenne a szükség a jelenlegi nettó 150-200 ezer forint helyett.
