Nem a kánikulától, hanem az áta­lánydíjas felhasználókhoz ezek­ben a hetekben érkező éves elszámolószámláktól izzadhatnak meg a távfűtéses lakásban élők. Mély csend honol a tavaly nagy csinnadrattával beharangozott önkormányzati távhőtársaságok államo­sításával kapcsolatban.

Már több mint egy éve, 2016. májusában - mint arról a Vásárhelyi Hírekben is beszámoltunk - a sajtó jelenlétében írt alá szándéknyilatkozatot az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. (ENKSZ), a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt.-vel (HVSZ Zrt.) és a Hódmezővásárhelyi Önkormányzattal a távhő társaság megvásárlásáról.

Azóta semmi sem történt, sőt úgy tűnik, lemondott a kormányzat a bevásárlásról, nemcsak Vásárhelyen, hanem a tervezett mintegy 90 önkormányzati távhőszolgáltatót működtető városban is.

Igaz, meg sem kezdődtek a tárgyalások, amelyeknek a beindítását Lázár János Miniszterelnök­séget vezető miniszter még 2015 májusá­ban jelentette be. Az államosítá­si folyamat azonban a valóságban nem kezdődött el - állítják iparági szakértők.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke úgy véli: a jövő évi parlamenti választások előtt már nem történik meg az önkormányzati távhőtársaságok állami tulajdonba vo­nása. Erről a korábbi bejelentései ellené­re nem is tárgyal a helyhatóságokkal az állami rezsiholding - erősítette meg az önkormányzati vezető.

Az elnök hozzá­tette: a távhőtársaságok a kormány ál­tal korábban kierőszakolt tarifacsökken­tés miatt már évek óta veszteségesek. A ráfizetés nagysága országos szinten el­éri az évi 60-80 milliárd forintot, amit a kormányzatnak kell állnia. Ez a rendszer hossza távon nem tartható fenn. Az ös­szes hazai távhőcég egy társaságba szer­vezése azonban a jelenleginél is nagyobb káoszt teremtene a szektorban. Az egyes hőszolgáltatók adottságai ugyanis oly­annyira eltérők, hogy nehezen integrál­hatók egy nagy állami vállalatba.

Olyan módszerrel működtette volna a kormány a távhőcégeket, mint ahogy a nemzeti kukaholdingként emlegetett NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. keze­li az önkormányzati szemétszállító cégeket. Ebben a rendszerben a szemetet ugyan továbbra is a helyhatóságok tár­saságai szállítják el, de a díjat elméleti­leg - a hulladékholding szedi be, s abból visszaoszt a polgármesteri hivatalok hul­ladékszállítóinak annyit, hogy működő­képesek maradjanak. Ennek mintájára vette volna át a távhővállalatok irányítá­sát az állami rezsiholding, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., amely­nek július elejétől az új neve NKM Nem­zeti Közművek Zrt. lesz. A szakértők sze­rint azonban a hulladékholding rendszere megbukott, az állami vállalat tavaly április óta nem képes megoldani még számlázást sem, ami országos szinten te­szi kaotikussá a szemétszállítást. Emiatt hozzáértők szerint óriási hiba lenne er­re a mintára átalakítani a távhőszolgál­tatási rendszert.

A távhőszektorban is elmaradta ko­rábban számos alkalommal beígért re­zsicsökkentés, amit már több mint egy éve lebegtet a kormány az áram és a gáz­díjak esetében is. Holott az elmúlt két év során annyit estek az energiabeszerzési költségek, "hogy a kabinet akár 20-­30 százalékkal is mérsékelhette volna a hő-, az áram-, illetve a gáztarifákat, ha az valóban a szándékában állt volna.

A na­pokban sokan szembesülnek azzal, hogy nem olcsó manapság a távhő. Az áta­lánydíjas felhasználókhoz ugyanis ezek­ben a hetekben érkeznek meg az éves elszámolószámlák, amelyek a szokottnál is nagyobb összegekről szólhatnak. En­nek oka, hogy az utóbbi években meg­szokottnál jóval hosszabb és hidegebb fűtési idény volt az idei, s ez mintegy 20­-30 százalékkal megnöveli a háztartások fűtési kiadásait is. Így egy átlagos mére­tű, 53 négyzetméteres lakás éves távhő díja a tavalyi mintegy 170 ezer forint he­lyett akár 200-220 ezer forint is lehet.